Felértékelődött a közép-európai régió ereje

Európai Unió

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi nagyságának, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU. „Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni” – mondta.

Balkán

Térségünk geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról is beszélt Orbán Viktor, kifejtve: „Igyekeztem elmagyarázni, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – mondta. A kormányfő egyúttal közölte, hogy december elején hivatalos horvát-magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.
Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta, hogy az újonnan megválasztott Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját.

Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből sajnálatosan nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult – közölte Orbán Viktor.

Nyugat-Európa

E térségre rátérve arról beszélt, hogy a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban, hamarosan végérvényesen megváltozik a politikai képviseletek szerkezete és rendje.

Orbán Viktor megosztotta még, hogy az első világháborús emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.

Románia

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Német mintát követve ma, nyilván nem zavartalanul, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével már tudunk gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani. Szerinte e téren jól állnak az ügyek, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni.

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni – mondta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködés rendben van és nagyon régen volt akkora pénzügyi ereje Magyarországnak, hogy tartósan a magyar identitáspolitikát segítő támogatásokat tudjon nyújtani Erdélyben.

Felvidék

A HÍD-MOST párt nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra, a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban? Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda – fogalmazta meg a miniszterelnök.

Ukrajna

Ukrajnáról szólva azt mondta: „az ukránokkal nem boldogulunk, ha megállapodunk velük hétfőn, kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt”, praxisában ez a párját ritkítja. Rámutatott: az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak. Egy dolgot tud tenni Magyarország, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet – rögzítette.

MTI