Továbbra sem tudni, hogy hol szállt le a repülőgép a menekülő Ászija Bibivel

Az Imran Khan pakisztáni miniszterelnöknek címzett nyílt levelet világszerte több mint kétszázharminc politikus írta alá. Az európai országok mellett olyanok is képviseltették magukat a levél aláírói között, mint például Costa Rica, Kolumbia, vagy akár Guatemala. Szintén az aláírók között találjuk európai parlamenti képviselőink közül és Kósa Ádámot, valamint Tilki Attila országgyűlési képviselőt. Csáky Pál szlovákiai magyar, valamint Tőkés László és Sógor Csaba romániai magyar európai parlamenti képviselők is szerepelnek az aláírók listáján.

A fanatikusok akasztást követeltek

Ászija Bibi ügye az egész világot bejárta. A 2010-ben istenkáromlásért halálra ítélt keresztény nőt akkor azzal vádolták, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról, mely a pakisztáni törvények szerint életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetéssel sújtandó. Idén, 2018 október 31-én a pakisztáni legfelsőbb bíróság felmentette a keresztény családanyát, mely tiltakozási hullámot indított el az iszlám fanatikusok körében, mely megmozdulások során az asszony felakasztását követelték.

A helyzet jelenleg rendkívül feszült és bizonytalan. A november első hetében beérkezett kérelmekben a fent említett iszlamisták arra kérik a bíróságot, vizsgálják felül Ászija Bibi ügyét, valamint vonják be annak útlevelét és tiltsák meg neki Pakisztán elhagyását.

„Senki nem tudja, hogy a gép hol fog leszállni”

Az asszonyt felmentése óta súlyos veszély fenyegeti családjával együtt. A szabadlábra helyezés óta nem tudni biztosan, jelenleg hol tartózkodik.

Biztonságuk érdekében, Ászja Bibi családja is rejtőzködik, nem tudható, hogy sikerült-e a család egyesítése az asszony szabadulását követően. Ászija Bibi ügyvédje Szaif-ul-Mulúk – akinek élete szintén veszélyben volt – már elhagyta Pakisztánt, védencéről úgy nyilatkozott, hogy ő már „repülőre szállt, de senki nem tudja, hogy a gép hol fog leszállni”.

A rendőrség nem ad tájékoztatást hollétéről, névtelen nyilatkozatok alapján jelenleg az asszony Iszlámábádban tartózkodik, biztonsága érdekében egy titkos helyen őrzik. Ennek ellenére azonban szinte teljesen biztos, hogy ameddig Pakisztánban tartózkodik, élete veszélyben van.

A bizonytalan helyzet következményeként született meg november 7-én a szóban forgó levél, mely megfogalmazását az ADF International vallásszabadságot támogató emberi jogi szervezet kezdeményezte. A levélben kiemelik a jogállamiság, illetve az emberi jogok védelmének fontosságát:

Mi, alulírott parlamenti képviselők (…) elköteleztük magunkat a jogrend és az alapvető emberi jogok, a szabad vallásgyakorlás és véleménynyilvánítás mellett.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő – akit szintén megtalálunk az aláírók között – az ügy kapcsán kiemelte a pakisztáni keresztények védelmét, emlékeztetett a vallásuk miatt fenyegetett keresztények érdekeinek jelentőségére a Magyar Hírlapban: „Közösek a gyökereink, ezért Európa és Magyarország sem feledkezhet meg a pakisztáni keresztényekről”. „A levél aláírói tisztában vannak az ügy jelentőségével, ahogy azonban azzal is, hogy e súlyos ügy sokkal inkább politikai, mint sem jogi okokra vezethető vissza: Az, hogy mi következik ezután ebben a szomorú történetben, megmutatja a világnak, Pakisztán vajon olyan ország, mely tiszteletben tartja a jogrendet, vagy olyan, ahol a politikai érdekek érvényesülnek.”