A két Nyugat-Ugandában felnőtt fiú sosem képzelte, hogy egy ilyen napot kell majd valaha is megélniük. Canon Kainja tiszteletes mesélt az örömhírről, mely később tragédiába torkollott. Az International Christian Concern írását szemlézzük.
A két fiú (Bwambare és Mumbere) nehézségei két éve, 2016 novemberében kezdődtek, mikor apjuk, Abdul Hamza, egy, az Örömhírt (Evangéliumot) hirdető embernek köszönhetően áttért a keresztény hitre.
“A szokásos falubeli látogatásaim során elmentem Abdul Hamza családjához is, majd miután megosztottam velük Jézus Krisztus Örömhírét, Hamza megvallotta bűneit és Krisztus befogadásáért való imáiban vezetésünket kérte”- mesélte Canon Kainja tiszteletes.
hirdetés“A felesége ellene volt és megfenyegette, mert az iszlám elhagyásáért a család részéről súlyos következményekkel kell szembenézniük. A fiatal fiúk egyáltalán nem tudták miről van szó, kimentek játszani a többi gyerekkel. Imádkoztam az apjukért, később a gyerekekkel együtt. Hamza felesége visszautasította, hogy együtt imádkozzon velünk.”
Míg Nyugat-Uganda társadalmának nagy része keresztény, az iszlám terjeszkedése drámaian megnőtt, a 19. században Kelet-Afrika felől érkező muszlim kereskedőknek köszönhetően. Az iszlámra való áttérések egész közösségekben történtek, ami kockázatossá tette az egyének számára Krisztus követését.
Kainja tiszteletes annak szentelte az idejét, hogy elvezesse Hamzát a krisztusi élet új ösvényére. A lelkész elmondása szerint Abdul Hamza nagy örömöt élt meg keresztényként és lenyűgöző volt lelki fejlődése. Egy idő után Hamza a Kainjával tartott evangelizáló körútjai során és tanúságtételével sokakat ámulatba ejtett.
“A felesége egy idő után panaszkodni kezdett Hamza életvitele miatt, ahogy az a családi kötelékeket érintette, és felvetette, hogy férje átgondolhatná az iszlámra való visszatérést. Hamza semmire nem hallgatott, és elkötelezett követője maradt Krisztusnak”- mesélte Kainja tiszteletes.
Ahogy teltek a napok, Abdul Hamza tudása a kereszténységről csak nőtt, és megtanulta, hogyan szólíthatja meg a muszlimokat. Furcsa módon, néhány muszlim barátja közel maradt hozzá, melyben lehetőséget látott, hogy őket is Krisztushoz vonzza. Sajnos erről szó sem volt.
“Egyik este Hamza a barátaival elment a helyi piacra teázni. Mit sem sejtve belekortyolt teájába, miközben próbálta felvenni a szálat a napok történéseiben. Azonnal gyomorfájdalomra panaszkodott, majd hányni kezdett. Értesítettek a rosszullétéről és megkértem lelkipásztortársamat, John Murabyot, hogy segítsen nekem bevinni Hamzát a kórházba”- mesélte Kainja tiszteletes. Az orvos később megerősítette, hogy Hamzát ételmérgezés érte.
Az ICC-nek lehetősége nyílt rá, hogy beszéljen Abdul Hamza édesapjával, Ibrahim Maserekával, aki hű muszlim hírében áll.
Masareka úgy nyilatkozott, hogy “a családban mindenkit lesújtott Hamza áttérése és nem volt más lehetőségünk, mint hagyni elmenni, hogy máshol telepedjen le, mivel mi nem tudtuk elviselni ezt a szégyent. Nagy fájdalom volt ez számomra, de elfogadtam. A meggyilkolásának gondolata eszembe sem jutott. A felesége elkeseredett volt és el akart válni. Majd később Hamzát megmérgezték és meghalt a kórházban.”
Abdul Hamza a csatlakozott az Ugandában megmérgezett keresztények sorához.
Később Kainja még hozzátette:
“A felesége nem gyászolta őt. Miután eltemették, elhagyta hitvesi házukat két gyerekével együtt, és hozzáment Abdul barátjához, aki a gyanú szerint megmérgezhette férjét.”
A két fiúról most Canon Kainja tiszteletes gondoskodik Kisingában.
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: International Christian Concern
