Hétévnyi hanyatlás után már második éve erősödik a magyar szociális ellátórendszer az Eurostat számai szerint. Mindeközben az látszik, hogy az uniós segélyezések hatékonysága folyamatos lejtmenetben van.
Az Eurostat legújabb statisztikája arra mutat rá, hogy a szociális segélyek nem azt a hatást eredményezik, amelyre várnak. A portfólió.hu erre vonatkozó elemzéséből kiderül, hogy 2010-től fogva az uniós állami segítségnyújtások hatékonysága erőteljesen csökken, ez alól kivétel volt a 2013-as év. A tavalyi évben 32,4 százalékkal sikerült a csökkenti segélyezésekkel az elszegényedés veszélyeztettek számát. A legjobban Finnország teljesített, ahol a segélyegnek köszönhetően 56,9 százalékos volt a csökkenés. A második helyen Dánia áll, ahol 51 százalékkal sikerült csökkentetni a számot, harmadik helyen pedig Magyarország szerepel.
Hazánkban a veszélyeztettek 46,4 százalékán tudtak segíteni, ami a korábbi évekhez képest magasabb arány.
A részletes statisztikák 2005-től fogva mutatják, mire voltak jók a szociális segélyek.
hirdetésA tavalyi adat híján csak a korábbi évek számaiból lehet következtetni Írország és Nagy-Britannia 2017-es teljesítményére. Előbbi, bár a 2010-es, 61,9 százalékos csúcsérték óta folyamatosan egyre rosszabbul teljesít, valószínűleg még így is becsúszik 50 százalék fölé, ha tartja a hanyatlási ütemét. Nagy-Britanniát viszont jó eséllyel végleg is megelőzzük, tavalyelőtt ugyanis 43,4 százalékos volt a mutatójuk, ami kvázi stagnálás a 2015-ös állapottal együtt.
A legkevésbé hatékony a görög segítségnyújtás volt, ahol csak 15,8 százaléknyi leszakadóban lévő embert tudtak visszahúzni a szakadék széléről. Románia és Olaszország tanyázik még a mezőny végén, 16,6, illetve 19,4 százalékkal.
Ami a nyugati szomszédokat és a V4-es partnereket illeti, Ausztria hatékonysága 42,1 százalékos volt, Csehországé 42,4, Szlovákiáé 29,1, Lengyelországé pedig 37,5.
Privátbankár.hu
