Névtelen magyar szentek

A katolikus egyházban ma azokra a szentekre és boldogokra emlékeznek, akiknek liturgikus ünnepét külön napon nem ünneplik, ám a templomokban megtalálhatóak ereklyéik, emlékük fennmaradt. Olyan emberekről van szó, akik előttünk, a keresztény értékek szerint kiemelkedő, hősi módon éltek.

A magyar katolikus naptárban november 13. a magyar szentek és boldogok napja. Olyanokról emlékeznek meg ezen a napon, akik valamilyen módon kötődtek Magyarországhoz. Vagy, mert itt születtek, vagy azért, mert példamutató életüket ezen a földön élték.

Mindig jó érzéssel és büszkeséggel tudja eltölteni a magyar ember szívét, amikor a magyar szentek tiszteletével találkozik idegen tájakon. Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy a római Szent Péter Bazilika főoltára alatt, a nagy apostol sírjának közvetlen közelében található a magyar kápolna a magyar szentek ábrázolásaival.

Az első magyar szent család

Az első magyar szent család Hevenesi Gábor metszetein

A millennium után keletkezett külföldi, magyar kötődésű szent-ábrázolások pedig a megtiszteltetés legmagasabb mértékét jelenthetik számunkra. A Kraków-Lagiewnikiben található, az ezredfordulót követően felszentelt Isteni Irgalmasság Szentélyben szintén előkelő helyet kapott a magyarok altemplomi kápolnája a magyar szentek és boldogok lenyűgöző ábrázolásaival.

Először 1692-ben, majd 1737-ben jelent meg olyan könyv, amely az első rendszerezett, legbővebb összefoglaló a magyar földön addig élt szentéletű keresztényekről. Az “Ungaricae sanctitatis indicia” címre hallgató mű 55 magyar vagy magyar földön élő szent, boldog, szentéletű, tiszteletreméltó életét állítja az olvasó elé követendő például.

Hevenesi Gábor aszkétikus életet élő jezsuita szerzetes munkája egyrészről életmintát nyújtott művével, másrészről pedig egybekapcsolta a magyarság és a szentség fogalmát. Azt tanította ezzel a művét olvasók számára, hogy az egyéni és a közösségi erkölcs elválaszthatatlan egymástól.

A jezsuita író sokat idézett művében azt is vallja, hogy

Hungária éppen az ő szentjei révén elválaszthatatlanul eggyé lett Európával.

A könyv függelékében még kétszáznál több magyar szentet, szentéletűt sorol föl, akiknek életrajzát nem részletezi.

A különböző művészeti ágak érdekes találkozási pontja az Orawkában (mai Lengyelország) található katolikus templom magyar szenteket ábrázoló portrésorozata, amelyet éppen a jezsuita Hevenesi Gábor 1692-ben Nagyszombatban megjelent előbbiekben idézett könyvének metszetei alapján festettek meg.

Az 52 ábrázolt metszet közül – a későbbi átfestések miatt – ma 49 magyar szent szerepel a templomban. A szentély két oldalán álló stallumok hátlapjára tíz magyar püspök szent képét festették. A hajó falain, valamint a karzaton is tovább folytatódik a férfi magyar szentek és boldogok képsorozata. A mennyezet alatt, a hajó mindkét oldalán női szentjeinket ábrázolták. Orawka templomát tehát bátran nevezhetjük a magyar szentek templomának is, amelyről bővebb leírást is kaphatunk.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!