A pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól. A munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a munkavállalói oldal viszont 13-15 százalékost. A különböző szempontokat áttekintése mellett bízik abban, hogy a két évvel ezelőttihez hasonlóan most is lehet jó megállapodást kötni.

A munkaadói és a munkavállalói oldalnak meg kell egyeznie arról, hogy jövőre milyen esetleges emelést bírnak el, és mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a keresetek megőrizzék értéküket. A kormány ugyanakkor nem külső szereplőként vesz részt az egyeztetéseken, hanem információkkal, adatokkal segíti a tárgyalásokat.

Varga Mihály a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodást eredményesnek nevezte, mivel az elmúlt években 1 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez, továbbá hangsúlyozta, hogy jó kompromisszumot lehet kötni, ha minden fél tekintettel van a másikra, és akkor azzal az egész gazdaság jól jár.

hirdetés

Az egyeztetésen szóba kerültek más ügyek, így például a béren kívüli juttatások és a szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény is. A pénzügyminiszter hosszabb egyeztetésre számít, ugyanakkor úgy látja, hogy az év végére kialakul a közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről. Előrevetítette azt is, ha mégsem sikerül megállapodni, akkor a kormány a kialakult vita alapján meghozza a szükséges döntést.

Az Országgyűlés egyébként elfogadta az adótörvények módosítását, Varga Mihály arra kis esélyt lát, hogy 2019-re még bármilyen módosítás történjen. A kormány ugyanakkor nyitott annak megvitatására, hogy milyen a közép- és hosszú távú intézkedések szükségesek a magyar gazdaság hatékonyságának és versenyképességének javításához. A miniszter kitért arra is, hogy az új adócsomag a korábban tett ígéreteknek megfelelőn további adókönnyítést és adóadminisztráció-csökkentést jelent a kisvállalkozásoknak.

(MTI)