Korán keléssel a mellrák ellen
Egyelőre nem tudják a Bristoli Egyetem kutatói, hogy milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.
A cirkadián ritmus, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot és a szívroham kockázatát. Ez a biológiai óra azonban egyénenként más időt mutat. Amíg a pacsirták az első napsugárra már kinyitják a szemüket, úgy a baglyok nem éppen korán kelő típusok, és később is alszanak el, mint a korai órákban már aktív pacsirták.
A kutatók 341 DNS-részletet vizsgáltak meg, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak programozzák. Az elemzés során több mint 410 ezer nőt vizsgáltak meg, ami alapján kiderült, hogy akit pacsirtának programoztak, annak kisebb az esélye a mellrákra, mint egy bagolynak programozott nőnek.
Ezek a szóban forgó génszakaszok nem függenek össze a rák más ismert okával, hiszen ezeket születésünktől kezdve hordozzuk magunkban. A kutatás során vizsgált nyolcéves szakaszban száz bagolyból kettőnél, míg száz pacsirtából csak egynél alakult ki mellrák. A betegség fő kockázati tényezője a családi hajlam és az életkor, ugyanakkor az esetetek negyede megelőzhető lenne a Brit Rákkutató Intézet szerint. Kitértek arra is, hogy egyértelmű alvási tanácsot még korai lenne adni, mivel további kutatásoknak fel kell még deríteni, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál.
(MTI)
