Megkezdődtek a bértárgyalások, és úgy tűnik, közeledik a szakszervezetek és a kormány álláspontja a bérfelzárkóztatásról.
A Magyar Idők hétfői számában azt írja: elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke – aki a minap a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszterrel – ugyanakkor hozzátette a lapnak adott interjújában, hogy a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia.
A Munkástanácsok ragaszkodik a 138 ezer forintos minimálbér legalább 13, és a 180 500 forintos garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett szerintük az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra. Míg 2013 és 2016 között 3-5,5 százalék közötti mértékben nőttek a bruttó átlagkeresetek, addig 2017-ben, a béralku első évében, majd 2018 első fél évében a béremelkedés mértéke 11,6 és 10,8 százalék volt.
Palkovics Imre továbbá elmondta, a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Megjegyezte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához. Megerősítette ezt a lapnak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is. Kijelentették: ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje veszteség.
hirdetés(Magyar Idők, MTI)
