Prága nem nyújt be kárpótlási igényt a németeknek
Nem tartja időszerűnek, hogy kárpótlást követeljen Németországtól a második világháborúban elszenvedett károkért a cseh kormány – jelentette ki Andrej Babis miniszterelnök Jirí Valenta komunista képviselő kérdésére adott írásos válaszában.
A baloldali politikus szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy az 1997-ben aláírt cseh-német nyilatkozat, amelyben a felek kötelezték magukat, hogy nem lépnek fel egymás ellen vagyoni követelésekkel, jogi szempontból nem meghatározó. A képviselőnek meggyőződése, hogy a cseh kárpótlási követelések Németország irányában továbbra is érvényesek.Andrej Babis válaszában kifejtette: az 1997-es cseh-német nyilatkozatban mindkét fél egyetértett abban, hogy a történelmi sérelmek a múlt részei, amelyekkel nem kívánják terhelni a kétoldalú kapcsolatokat. Európa háború utáni elrendezése olyan nagy érték, amelyet nem szabadna megkérdőjelezni.
Csehszlovákia kárpótlási követeléseit a háború után bevezetett fizetőeszközben, 306 milliárd koronában határozták meg. Németország azonban ennek az összegnek csak a négy százalékát fizette ki Prágának. Más országok esetében, beleértve a nyugat-európai államokat is, hasonló mértékű a különbség a követelések és azok teljesítése között – emlékeztetett a cseh kormányfő.
A második világháborús jóvátételi követelések ügyét legutóbb Lengyelország hozta vissza az európai politikába, 52 milliárd zlotyban (mintegy 3900 milliárd forint) határozva meg követeléseinek értékét. Berlin ezt elutasította, azt állítva, hogy Lengyelország már korábban, 1953-ban, lemondott a követelésekről. Varsó szerint ez nem érvényes, mert szovjet nyomásra történt.
A cseh külügyminisztérium szerint Lengyelországnak nincs semmi esélye követelései érvényesítésére, mert azokat egyetlen nemzetközi bíróság sem ismerné el.
(MTI)
