Racionalitás, hit és szeretet: ezek a szalézi pedagógia pillérei

Ángel Fernández Artime az MTI-nek elmondta: a 35 tagot számláló magyar tartomány világviszonylatban nagyon kicsi, és a közösségen érződnek a kommunizmus évtizedei, ugyanakkor az elmúlt évtizedek munkája is. Mint fogalmazott: a legfontosabb tapasztalata, hogy a közösség életerős, lelkes és látja a jövőjét.
A rend kiemelten fontosak tartja a hátrányos helyzetű fiatalok nevelését, éppen ezért örömmel állapította meg, hogy kazincbarcikai iskolájukban többségében roma fiatalok tanulnak, és az óbudai oratóriumban (fiatalokkal foglalkozó központ) is sok nehéz sorsú ifjúemberrel találkozott.

A társadalom joggal kritizálja az elitképzést végző egyházi iskolákat, amelyek csak a leggazdagabbak gyermekeit nevelik, és fontos, hogy a szaléziakat is figyelmeztesse, ha letérnének a szegények nevelésének útjáról, ami a jövőben is a legfontosabb feladatuk kell, hogy maradjon – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy világszerte, így Magyarországon is nagyon sok laikus (nem szerzetes) dolgozik a különböző intézményeikben. „Nélkülük, mi papok, alig valamire lennénk képesek, ezért nagyon hálásak vagyunk a munkájukért”. Az ő képzésük nagy feladat, de egyben nagy lehetőség is arra, hogy továbbadják a speciális szalézi pedagógiát – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a magyar laikus munkatársakkal találkozva az volt az érzése, hogy „egy hullámhosszon vannak” a rendtagokkal, és nyitottak a szalézi lelkiségre.

A szalézi iskolák tanárainak tartott szombati, budapesti előadásában a rendfőnök hangsúlyozta: a szalézi nevelés alapja a személyesség, a tanár és a diák közötti kapcsolat, amelyben a fiatalnak mindig éreznie kell, hogy az élete fontos az őt nevelőnek.

Elmondta: pedagógiájuk három pillére a racionalitás, a hit és a szeretet. A tanár feladata, hogy ne tekintélyi alapon várjon el bizonyos dolgokat, hanem tegye ésszerűvé, értesse meg a fiatallal, hogy miért kell valamit megtennie.

A hit szerepéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben megötszöröződött az öngyilkosságok száma a fiatalok körében, egy 200 ezer, 16 és 25 év közötti fiatal körében elvégzett felmérésből pedig az derül ki, hogy az európai fiatalok boldogtalanabbak, mint a világ más táján élők. Latin-Amerikában és Afrikában a válaszadók 72-76 százaléka, míg Európában a válaszadók alig több mint 50 százaléka tartotta magát boldognak. A fiatalok boldogtalanságának forrása pedig megítélése szerint az, hogy nem látják az életük értelmét. A szalézi pedagógiában komoly szerepe van a hitnek, annak, hogy megnyissák a fiatalok szívét a transzcendens felé, így rávezetve őket az életük értelmére – emelte ki.
A szalézi pedagógia harmadik pillére a szeretet, az, hogy a diák mindig érezze is, hogy szeretik.

„Szalézi módon nevelni azt jelenti, hogy érdekel minket a tanulóink élete”, és ők tudják, hogy „bármikor hozzánk fordulhatnak és kérhetik a segítségünket” – mondta a rendfőnök.

Ángel Fernández Artime csütörtökön érkezett Magyarországra. Hivatalos látogatásán felkereste a kazincbarcikai és a budapesti közösségeket. A rendfőnök a rendtársakon kívül találkozott a szalézi iskolák diákjaival és tanáraival is.

Ángel Fernández Artime 2014 márciusa óta vezeti a világ második legnagyobb szerzetesrendjét, amely több mint 15 ezer tagot számlál és 132 országban van jelen.

A szalézi rendet 1859-ben alapította Bosco Szent János katolikus pap Torinóban. A társaság küldetése az ifjúság oktatása és nevelése.

Magyarországra 1913-ban érkeztek az első szaléziak. Jelenleg Óbudán, Újpesten, Balassagyarmaton, Péliföldszentkereszten, Kazincbarcikán és Szombathelyen működik szalézi rendház, iskoláik Budapesten, Kazincbarcikán és Nyergesújfaluban, kollégiumaik Óbudán és Kazincbarcikán vannak. A magyar tartománynak 35 tagja van, iskoláikban 350 világi munkatársuk dolgozik.

(MTI)