Folytatódik az USA-Irán adok-kapok
Éppen vasárnap lesz az évfordulója az iszlám forradalom kezdetének, amikor radikális iráni dákok elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és túszul ejtettek, majd 444 napig fogva tartottak 52 amerikai diplomatát.
Az ajatolláh Twitter-profilján is reagált a washingtoni bejelentésre: „Donald Trump amerikai elnök hiteltelenné tette saját országát, azt, ami még megmaradt az Egyesült Államok presztízséből és a demokráciából. Politikájával szembeszállnak sokan szerte a világban. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai hatalmából eredő kényszerítő ereje szintén leáldozóban van” – írta. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az új amerikai szankciók bevezetésének Washington lesz a vesztese, mint ahogy az Egyesült Államok „vesztes volt Iránnal szemben az elmúlt csaknem 40 évben mindig”.
Irán ismét biztosítékokat kért az Európai Uniótól arra, hogy támogatni fogja az új amerikai szankciókkal szemben. Mohamed Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter felhívta telefonon Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint a német, a svéd és a dán külügyminisztert, és arról érdeklődött tőlük, hogy milyen intézkedéseket terveznek az amerikai szankciók ellensúlyozására – jelentette szombaton az IRNA iráni hírügynökség. „Mogherini és a miniszterek hangsúlyozták, hogy mennyire fontos az európai pénzügyminiszterek elkötelezettsége az európai pénzügyi mechanizmus mellett az iráni nukleáris megállapodás megmentése érdekében, és közölték, hogy a mechanizmus a következő napokban beindul” – olvasható az IRNA jelentésében.
Diplomaták a múlt héten még úgy nyilatkoztak a Reuters hírügynökségnek, hogy az iráni export értékének kiegyenlítését szolgáló új európai pénzügyi mechanizmus hivatalosan november 4-én lép életbe, de már tudható, hogy az az idén még nem fog működni.
Az EU, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország pénteken közös közleményt adott ki, amelyben kifejezik sajnálkozásukat Donald Trump amerikai elnök döntése miatt, miszerint Washington újabb szankciókat vezet be Irán ellen.
Irán ünnepélyes keretek között elkezdte a sorozatgyártását annak a saját tervezésű harci gépnek, amelynek prototípusát már augusztusban bemutatták, és amellyel saját légierejét akarja jelentősen továbberősíteni – adta hírül az állami tévé. A Kouszar nevű harci gép az ismertetés szerint 100 százalékosan hazai gyártású, különböző fegyverekkel lehet felszerelni, és rövid távú légi támogatásra fogják használni. Amir Hatami tábornok, védelmi miniszter közölte: a gép sorozatgyártásával akarják demonstrálni, hogy az iráni szakértők az ellenséges szankciók ellenében is képesek nagyot alkotni.
Egyes katonai szakértők szerint a gép az 1960-as években az Egyesült Államokban gyártott F-5-ös harci gép másolata. Az iráni légierőnek néhány tucatnyi harci gépe lehet, orosz Szuhoj vagy régi amerikai gyártmányúak.
A hétfőn életbe lépő új amerikai szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és hajógyártást érintik, továbbá büntetik azokat az országokat, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajat, és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő iráni cégekkel folytatnak üzleti tevékenységet.
Nyolc országot Washington felment a büntető intézkedések hatálya alól, de hogy melyek ezek, csak hétfőn fogja bejelenteni. Az engedmény csak átmeneti időre szól és azoknak az országoknak, amelyek már bizonyítottan jelentős mértékben csökkentették iráni olajimportjukat és visszafogták együttműködésüket a gazdasági élet más területein is az iráni vállalatokkal.
Washington hangsúlyozta: a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Irán fel nem hagy a terrorizmus támogatásával, a katonai szerepvállalással Szíriában, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját.
Az amerikai kormány 2018 májusában egyoldalúan felmondta a 2015-ben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és Irán között megkötött nukleáris megállapodást. A megállapodás dollármilliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezárja katonai célú nukleáris programját.
(MTI)
