Jelentősen fejlődik a magyar gazdaság az EBDR és a Morgan Stanley szerint

Javította a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, köztük a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési ütemére adott előrejelzéseit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy tevékenységi területének növekedési kilátásait több kockázat is terheli, köztük a brit EU-tagság megszűnésének potenciális kereskedelmi hatásai. Az átfogó őszi prognózist Londonban ismertették. 

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank a magyar gazdaságban az idén 4,3 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos növekedéssel számol. 

Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság

az év első felében már 4,7 százalékkal növekedett,

a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására.  Az erős exportteljesítmény ellenére a külkereskedelem mérlege azonban negatív volt, amely viszont a fejlesztések, beruházások élénkülésével járó jelentős importszükségletekkel magyarázható.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magánszektorbeli hitelkiáramlás csaknem nyolc évig tartó visszaesés után, 2017 közepe óta növekszik. A vállalati szektor hitelellátása az idei első fél évben “egészséges”, 10 százalékos ütemben nőtt éves összevetésben, és a lakossági hitelfelvétel is nőtt, bár mindössze 1 százalékkal.

A magyar gazdaságban korábban kialakult negatív kibocsátási rés mára teljesen bezárult, és a GDP-növekedési ütem várhatóan továbbra is a potenciál felett marad. A pénzintézet jelentősen, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését az előző, májusban kiadott előrejelzéséhez képest.

 A magyar gazdaság – mindenekelőtt a magyar autóipar – kilátásaira a szűkülő munkaerő-kínálat és az esetleges világkereskedelmi felfordulás jelenti a fő kockázatot, és bár a közmunka-programok fokozatos leépítése várhatóan több munkavállalót terel át a magánszektorba, még aktívabb munkapiaci szakpolitikai lépésekre lenne azonban szükség ahhoz, hogy több fogyatékkal élő, roma, illetve idősebb ember tudjon ismét munkát vállalni – áll azt EBRD csütörtöki jelentésében.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén 4,3, jövőre 3,5 százalékos növekedést vár, 0,5, illetve 0,2 százalékponttal javítva májusi prognózisát.

A jelentés azonban azt is kiemeli, hogy a megállapodás nélküli Brexit jelenti a legfőbb kockázatot a gazdasági növekedésre vonatkozóan. A bank számításai szerint a Nagy-Britanniába irányuló szlovák és magyar export hozzáadottérték-tartalma a két ország GDP-értékének 1,5-3 százaléka között van. Az EBRD szerint közvetett negatív hatásként jelentkezhet az is, ha a fejlett európai gazdaságok nagy-britanniai exportja visszaesik, mivel ebben az esetben EBRD-térség államainak félkésztermék-exportja is jelentősen visszaeshet.

A bank arra is figyelmezetett viszont, hogy amennyiben a többi EU-tagország nem növeli hozzájárulását az EU költségvetéséhez, abban az esetben közép- és délkelet-európai országoknak folyósítható strukturális és kohéziós EU-támogatások 10-15 százalékkal visszaeshetnek Nagy-Britannia kilépése miatt.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait más nagy londoni házak is derűlátóan ítélik meg. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre

4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos,

vagyis az EBRD várakozását meghaladó növekedést jósolt a magyar gazdaságban. 

Ezek is javított adatok: a Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre, de az erőteljes második negyedévi adatok nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit.

(MTI)

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!