Csökkenhet a szmog a belvárosban
A Főtáv Zrt szervezésében kerül sor a Kéménymentes Belváros projekt megvalósítására, amelynek célja Budapest élhetőbbé tétele, illetve a káros anyagok kibocsátásnak csökkentése. A projekt ötmilliárd forintnyi költségvetésből valósul meg és sok olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely nem mondható hétköznapinak. Ezek közé tartozik például az is, hogy
az Erzsébet híd alján is átfuttatnak egy hővezetéket.
A stratégiai program keretében más európai nagyvárosokhoz hasonlóan a jelenleg még egymástól elszigetelten működő hőkörzeteket kötik össze, ezáltal egy pókhálószerű rendszer alakul ki a fővárosban. Így az energia bármely pontból átvihető lesz a város másik pontjára, tehát megnő az ellátás biztonsága. Ha a rendszerben valahol probléma adódik, akkor pótolni lehet a hibás pontot.
A beruházás megvalósítása a közeljövőben négy szakasz mentén fog megvalósulni, először a Rác fürdőtől a Városház utcáig építik ki a vezetékeket. A későbbiekben, 2021-ig bezárólag a Keleti Pályaudvar irányában, valamint az Erzsébet hídról a Belgrád rakpart mentén két irányba tervezik még tovább építeni a rendszert a kivitelezők. Herpai Attila, a Főtáv Zrt kommunikációs csoportjának vezetője hangsúlyozta: a munkálatokat olyan módon igyekeznek végezni, hogy a városi közlekedést ezzel ne zavarják meg.
A Kossuth Lajos utcában például jelenleg is zajlanak a felújítások, azonban az emiatt szükséges útlezárást direkt az őszi iskolai szünet idejére időzítették, hogy mindez csupán kisebb mértékben akadályozza a forgalmat. A jól szigetelt, vizet szállító fűtéscsöveket hamarosan az Erzsébet hídon is átvezetik majd, azonban a híd forgalmát ez nem fogja befolyásolni, itt útlezárásokra sem kell számítani.
A belvárosban is elérhetővé válik a távhő
Komoly előnye lehet a beruházásnak, hogy a piacon élénkíti a versenyt, növeli a potencális fogyasztók számát. A Főtáv Zrt. működtetésében jelenleg 4900 hőközpont működik, amelyek több mint kétszázezer lakást és 7000 egyéb épületet látnak el, ezek a számok az új vezetékrendszer kiépülését követően vélhetően emelkedni fognak.
Lakóházak és üzleti intézmények egyaránt profitálhatnak majd az új vezetékrendszer kiépüléséből a költséghatékonyság terén. Jelenleg Budapest külső kerületeiben érhető el a távfűtés, a belső kerületekben e projektnek köszönhetően lesz először lehetőség a szolgáltatást igényelni. Az persze a jövő kérdése, mennyien élnek majd a szolgáltatással. Fontos kiemelni azt is, hogy amennyiben egy társasház vagy intézmény dönt arról, hogy távfűtésre váltnak, abban az esetben a Főtáv a szolgáltatás részeként a rendelkezésükre bocsájtja, karbantartja és szükség esetén cseréli is az új fűtőberendezést.
Kevesebb szmog a belvárosban
A távfűtés terjedése révén jelentősen javulhat majd a fővárosi levegő minősége is. Kevésbé köztudott ugyanis, hogy a városban termelődő szmog a téli időszak során nagyrészt a fűtési anyag égetéséből keletkezik.
Könnyen előfordulhat az, hogy a vezetékek kiépítése a végrehajtókon kívül álló okok miatt minimális mértékben hosszabbra nyúlik a tervezettnél, vagy éppen valamely más földalatti akadály miatt kerülőúton valósul meg. A budai oldalon zajló építkezések során például a 19. század második felében kiépült, de máig is működő Krampusz-árokra kell tekintettel lenni.
Emellett könnyen előfordulhat, hogy a munkálatok során régészeti lelőhelyekre is akadnak, kedden például egy vélhetően ókori vagy középkori eredetű pincerendszert találtak meg az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, amelynek a felmérése hamarosan megkezdődik. Mindazonáltal a fűtésprojekt első része a jövő nyár elejére várhatóan meg fog valósulni, így a jövő évi fűtési szezonban a Városház utcáig bezárólag a belváros egy része már távfűtéssel működhet majd.
A szmog mértékének csökkentése azért is fontos lenne, mert az év elején indult Magyarország ellen egy uniós kötelezettségszegési is a szmog miatt. Ennek során a P-10 nevű szállópor mennyiségét találtak túl nagynak a főváros levegőjében, márpedig ez elsősorban a fűtés során használt termékek égetése révén keletkezik. A távfűtés alkalmazásának egyrészt előnye az, hogy jóval kisebb mennyiségben keletkeznek káros anyagok, másrészt ezek csupán nagy magasságban kerülnek a levegő, és nem 15-20 méter magasan, ahogy az a legtöbb kémény esetében megtörténik, tehát kevésbé érezhető a hatásuk a város utcáin.
Mindennek eredményeképp tehát egy élhetőbb Budapestet fog kapni a főváros lakossága, s a környezetvédelmi szempontok terén is komoly előrelépés fog végbemenni.
