A rendező, Vidnyánszky Attila számára a mű kulcsmondata: "Hova lesz énem zárt egyénisége..." A főszerepekben Ács Eszter és Berettyán Sándor látható majd.
Vidnyánszky Attila 1999 óta négy verzióban rendezte meg Madách Imre művét, Az ember tragédiáját. Ezúttal a Nemzeti Nagyszínpadának egészét (a nézőteret is) arénászerűen „bejátszó”, látványos előadás születik. A bemutatóra pénteken, október 19-én kerül sor.
A képre kattintva galéria nyílik!“Álomszerű. Ez a jelző jut eszembe elsőként, ha egy szóban kellene megragadnom, miként képzelem el most Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban” – mondja Vidnyánszky Attila rendező. “Madách Imre „emberiségkölteménye” hatalmas látomás, amely végigszáguld velünk a történelmen a Paradicsomtól egészen a jövőbe, de a Lucifer által ajánlott módon, vagyis a „tünékeny álom képei”-n keresztül. A rendezéshez a kulcsot tehát maga Madách adja meg: az álom logikátlan logikájával válik megélhetővé mindaz, amit Ádám és Éva korról korra lát és tapasztal, amiért lelkesedik, és amiből kiábrándul. Számomra a mű egyik kulcsmondata: „Hová lesz énem zárt egyénisége…” És Ádám kérdésére Éva így felel: „Nem így volt ám ez egykor, szebb időben.” Vajon hová tűnik a személyiség „egészsége”, amit az ember a gyerekben érez? De ugyanilyen agyat és lelket kínzó érzés a Paradicsomon kívüliség érzete, a kiűzetés előtti „szebb idő” iránti örök emberi vágy, „halálra ítéltségünk” tudata, és a szembesülés végességünkkel, az „arasznyi lét”-tel… Mindezen „reménytelenségek” mellett és a nagy eszmék hullámverése közben a szerelemről, két ember szövetségéről is szeretnék mesélni, amiből – átkokként vagy megváltásként – a jövőnk születik. Az ember tragédiája az a mű, amellyel ha komolyan foglalkozik az ember, nemhogy kimerítené önmagát, de újabb és újabb kérdéseket és gondolatokat szül – vallja Vidnyánszky Attila.
hirdetés(Nemzeti Színház, MTI)
