„A hazánk bibliai föld!” – szíriai református vezetők tartottak előadást Budapesten

A Magyarországi Református Egyház meghívásának tett eleget Joseph Kassab, a Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat főtitkára és Haroutune George Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke. A két lelkészt a múlt hét folyamán fogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára is. Az előadást október 11.-én csütörtökön tartották a Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának kis dísztermében.

Az eseményt Prof. Dr. Kocsev Miklós dékán köszöntője nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a szír keresztények hitükbe vetett erejét, melynek köszönhetően a háború ellenére sem hagyják el szülőföldjüket.

„A szíriai keresztények a mindennapokban próbálnak helytállni egy olyan világban, ahol több éve háború van, több éve a pusztítás és a szenvedés mindennapos része az életnek. Ahol a megmaradás és az ottmaradás kockázatos dolog. Tele van az életük bizonytalansággal és kérdésekkel. A hit megtartásáért Önök mindennap küzdenek.”

Prof. Dr. Kocsev Miklós szerint az anyagi támogatásnál is fontosabb az imádság, amire fel is hívta a résztvevők figyelmét, kérve, foglalják imájukba az üldözött szír keresztényeket.

„Mi komolyan vesszük az Önök életét, próbáljuk megérteni Önöket. Imádkozni fogunk a magunk lehetősége szerint azért, hogy életben tudjanak maradni, hogy az Istenbe vetett hitüket meg tudják tartani. Az Önök jövőjéért és megmaradásáért imádságban fordulunk ahhoz az Istenhez, aki a Biblia szerint azon a vidéken élőket szólította meg legelőször.”

Ezután Balog Zoltán református lelkész, volt emberi erőforrás miniszter beszéde hangzott el.  Balog Zoltán az 1990-es évek előtti időkről beszélt, amikor a magyar kereszténység ki volt szolgáltatva a kommunista rendszernek.

„A határok nagyon védettek voltak, a hírek erősen cenzúrázva jöttek, a szabad világgal a kapcsolat ápolása nem volt egyszerű. Ezért minden találkozást egy nem magyar kereszténnyel, különleges alkalomnak tekintettünk.

A kiszolgáltatottság miatt a magyarokban erős volt a szándék, hogy megőrizzék az összetartást a világ keresztényeivel” – mondta a lelkész, majd rámutatott: „ma ugyanez a két szó; a kiszolgáltatottság és az összetartás jellemzi a közel-keleti keresztények életét”. 

Balog Zoltán szerint mára számunkra megnyílt a világ, a hírek szabadon áramlanak, tudhatunk egymásról. Ezért emlékezve a közelmúltban megélt kiszolgáltatottságra, ki kell állunk az üldözött keresztényekért.

„A nagy kérdés, hogy megnyílt-e az életünk olyan keresztény közösségek felé, akik ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, az önkénynek, az üldözésnek és közben nagyon fontos nekik tudni, hogy nincsenek egyedül. Érdemes a saját emlékeinket felidézni, hogy életünk kisebb-nagyobb részét egy ateista diktatúrában éltük le. Az akkori kiszolgáltatottságban fontos volt, hogy voltak barátaink a nyugaton, akikkel határon átívelő összetartásban voltunk.”

A volt miniszter úgy látja, nekünk, keresztény magyaroknak fontos felismerni a felelősségünket. A magyar állam és az egyházak az elmúlt években kiépítették a kapcsolatukat a közel-keleti egyházakkal, akiken keresztül támogatják a keresztények helyben maradását.

„Kedves keresztyén testvérek!” megszólítással köszöntötte a szír protestáns lelkészeket Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár szerint a közel-keleti keresztények igaz tanúságtételt tesznek minden nap. A háború, az üldöztetés, a pusztítás ellenére otthon maradnak a szülőföldjükön. A mai vendégeink igazi tanúságtevők, akik nem csak saját példáikat mutatják be, hanem egy egész közösségnek az üzenetét hozták el – mondta.

Azbej Tristan felhívta a figyelmet, hogy korunkban több mint nyolcvan országban üldözik a keresztényeket, napjainkban a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Ennek ellenére az üldözött keresztények hazájukban maradnak.

Ez egy nagyon fontos tanúságtétel. Ez elképesztő hitet és bizalmat mutat a jövőben és a Gondviselésben.

Az államtitkár elmondta, hogy sajnálatos módon a keresztény nyugati világ még mindig nem ismerte fel a keresztényüldözés tényét, és nem támogatja a keleti keresztényeket. Magyarország nem a legtehetősebb ország Európában, mégis, a világon egyedülálló módon és elsőként hozott létre a állami szintű intézményt, ami az üldözött keresztények megsegítését célozta meg.

2016-ban a magyar kormány felismerte kötelességét és elindította a világon első kormányzati, üldözött keresztényeket támogató programját. Mi voltunk az első ország, akik kifejezetten a keresztény menekülteknek nyújtottunk humanitárius gyorssegélyt, hogy életben tudjanak maradni és átvészelni a háborús korszakot.

Azbej Tristan államtitkár beszédében kiemelte, hogy Magyarország elsőként indított újjáépítési programokat Irakban, Szíriában, aminek célja az volt, hogy a nemzetközi segélyezésből kimaradt keresztény közösségek visszaköltözhessenek a házaikba, felépíthessék templomaikat, iskoláikat és kórházaikat.

Magyarország volt az első állam, aki idehívta a keresztény diákokat, hogy ösztöndíjjal magyar egyetemeken tanulhassanak, majd az európai szintű tudást megszerezve, visszatérhessenek hazájukba és részt vegyenek az újjáépítésben.

Azbej Tristan szerint a magyar támogatás sok esetben úgy hangzik, mint egy dicsekvés, vagy eredménykommunikáció, holott nem erről van szó.

„Mi ezért nem elismerést érdemlünk. Mi az alapvető erkölcsi-lelki kötelezettségünknek tettünk eleget a magyar kormány vezetésével és a magyar hívek adományaival. Mi ezért nem elismerést várunk a nyugati világtól, hanem azt szeretnénk belőlük kiprovokálni, hogy ők is ilyen programokat indítsanak.”

Azbej Tristan az előadás kezdete előtt bejelentette, ahogyan a többi keleti keresztény egyházat is anyagi támogatásban részesítette a magyar kormány, így a szír protestáns egyházaknak is kétmillió euró támogatást kínálnak fel.

„Azokban a  törekvéseikben támogatjuk őket, amiben azt kívánják elérni, hogy, megteremtsék azokat a feltételeket, amiért nem kényszerülnek migrációra, nem kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket és őseik földjét.”

A szír protestáns lelkészek közül először Joseph Kassab, a Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat főtitkára tartotta meg előadását. A lelkész szerint a magyarországi látogatásuk csúcspontja az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őket.

Szíriában hét éve zajlik a háború, de az Egyesült Államok csak 2016-ban ismerte el, hogy az Iszlám Állam vallási és kisebbségi közösségek ellen követ el népirtásokat a Közel-Keleten. Mint fogalmazott:

„öt évnyi csend után végre kimondták ezeket a szavakat.”

A szírek több mint fele kénytelen volt elhagyni otthonát a háború és az üldöztetés miatt.  Több mint félmillió ember veszítette életét, közel hat és fél millió embert az országon belül kitelepítettek, négymillió nyolcszázezer ember hagyta el Szíriát. A lakosság nagy része mélyszegénységben él. Mindezt illusztrálva elmesélte:

„nemrég Damaszkuszban jártam, ahol éjszaka az emberek a földön alszanak. Ez megdöbbentett, ilyet korábban még nem láttam.”

Közel két és fél millió szír menekült még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Többségük évek óta nem jár iskolába. Az ENSZ égisze alatt létrejött a világ legnagyobb menekültpopulációja a Szíriával szomszédos országokban.

„Gondoljunk bele abba, hogy körülbelül harmincöt ezer iskolabuszra lenne szükség ahhoz, hogy ezeket a fiatal diákokat hazaszállítsuk az otthonaikba, majd mindennap elvigyük őket az iskolába!”

A szír keresztények fele elhagyta a hazáját. A nyugat csak ötvényi csend után ismerte el, hogy népirtás folyik a keresztényekkel szemben.

„Néha a csend ugyanúgy öl, mind a fegyver.”

Ebben a nagyon csúnya háborúban a szír keresztény egyházak megtanulták azt, hogy jobb egyházak legyenek. Felismerték, hogy gondoskodniuk kell az emberekről, és nem csak az egyház tagjairól van szó. Az egyház vállalta fel a szerepet, hogy támogatást nyújtson a rászorulóknak, illetve a jövőben részt vegyen az újjáépítésben – monda Kassab lelkész.

 

Joseph Kassab szerint a keresztények megtanultak a nyomás alatt élni. Szíria azonban most a nagyhatalmak kezében van, ők döntenek felette.

Haroutune George Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke előadásában kifejtette, hogy mindenki, akivel csak külföldön találkozott, csodálkozott azon hogy miért vannak még keresztények Szíriában, miért nem menekülnek el onnan. Az örmény református lelkész elmondása szerint ilyenkor mindig azt válaszolta, hogy

Istennek terve van a szír keresztényekkel.

Az elmúlt években mindennaposak voltak az iszlamisták rakétatámadásai, úgy hullottak a keresztény negyedre, mint viharban az eső. Térdig álló romokban, vérben voltak a házak, iskolák, kórházak Aleppóban, de mi kitartottunk – mondta Haroutune George Selimian.

A Szíriai keresztény közösség már kétezer éve létezik, sokféle közösséget alkotva. A keresztények sokáig többségben voltak és azután is hosszú évszázadokon keresztül erős befolyással bírtak. A szíriai kereszténység kezében volt a gazdaság jelentős része. A magánszférában a kórházakat, iskolákat és nyomdákat többségükben a keresztény egyházak működtették.

Minket, szíriai keresztényeket arról ismernek, hogy hűek vagyunk a földünkhöz és méltóságteljesen élünk. Ezért nagyon sokan félnek attól, hogy a keresztény befolyás el fog veszni.

Haroutune George Selimian szerint a közel-keleti keresztények az egyensúlyozó értéke az iszlamista extrémizmusnak, ami, ha elszabadul, nem csak Szíriára, hanem az egész emberiségre veszélyt jelent. Előadásában kifejtette: 

„Nem értek egyet a nyugati politikusokkal, akik csak elviszik az keresztény embereket a közel-keletről. Szíria a mi otthonunk. Szíria a miénk. Mi részei vagyunk a társadalomnak. Szíria egy keresztény föld. Szíria bibliai föld. Damaszkuszban van az első templom, ami miatt létezik a keresztény Európa.”

S4C.News – Kassab Adonis, Fotók: Balog Gellért