A jemeni krízis messze a legsúlyosabb a világon
Jemenben jelenleg 12 millió ember éhezik. Az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott az ország lakosairól a múlt csütörtöki közgyűlésen, mint a „világon tagadhatatlanul a legnagyobb humanitárius krízisének” áldozatairól.
A polgárháború egy romhalmazzá változtatta Jement, a kikötőket irányító erők pedig nem engednek át élelmiszer ellátmányt. A Mission Network News munkatársa beszélt Peter Jensennel, egy jemeni, a régióban segélycsoporttal együtt dolgozó hívővel: „Minden évvel, minden hónappal amíg a háború tart, a helyzet csak romlik. Minél inkább sérül az infrastruktúra, annál nehezebb erőforrásokhoz hozzájutni, így az élelmiszerhez is.”
Mi történik Jemenben?
A 2011-es Arab Tavasszal elinduló, majd 2015-ben elharapódzó jemeni polgárháború lázadó erői megbuktatták a kormányt. A Szaúd-Arábia által vezetett koalíciós erők hamar beszálltak a konfliktusba, az irányításért harcolva a huszi (huthi) lázadókkal. Ahogy a harccal töltött hónapok lassan évekbe fordultak, egyre több állam vonódott be a konfliktusba, a jemeni polgárok szenvedése pedig új szintre emelkedett.
A jemeni konfliktus okai
Jensen magyarázata szerint ezt nem lehet egy mondattal megválaszolni, több közrejátszó tényezőt kell figyelembe venni.
Az Irán által támogatott huszi lázadók a szaúdiak támogatását élvező koalíciós erőkkel harcolnak; az Egyesült Arab Emírségek a nyugat oldalán, a kormányzati irányításért küzdenek. Ez a politikai tényező egy vallási faktort is tartalmaz, mivel a koalíciós erők jobbára a szunnita iszlámot követik, a huszik mögött álló Irániak pedig síiták.
Az ügy még a földrajzi elhelyezkedése miatt is különös jelentőséggel bír. A Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az Arab-tenger szegélyezi Jemen határainak felét, a másik felét pedig Szaúd-Arábia és Omán.
„Azt gondolom, nagy valószínűséggel Szaúd-Arábia nem szeretne iráni jelenlétet látni közvetlenül a határainál” – jegyzi meg Jensen. Jemen déli partjai szintén nagyon vonzóak lehetnek a koalíció számára. „Úgy tűnik a hajózási útvonalak érdeklik őket a leginkább. Meg akarják erősíteni a jelenlétüket és befolyásukat azokon a területeken” – tette hozzá később.
A tegnapi napon Hodeida kikötővárosért még folytak a harcok.
Mi történik a keresztényekkel?
Az Open Doors listáján Jemen a 9. hely, ahol leginkább üldözik a keresztényeket, ami jelzi a helyzet súlyosságát.
Az üldöztetést szemmel tartó figyelőcsoport szerint „minden jemeni keresztény megtapasztalja a hitéért való üldöztetést, de az iszlámból kitérőket éri mind közül a legtöbb szenvedés.”
Ennek ellenére léteznek még jemeni keresztények, a krízis pedig új lehetőségeket biztosít, hogy hitük igazságáról beszéljenek, és esélyt ad a világ keresztényeinek is, hogy hitüket cselekedetekre váltsák.
Ahogy a hívő segélymunkások ott vannak a jemeni túlélők számára, mondja Jensen, az Isten lehetőséget ad számukra, hogy a felszínes dolgoknál mélyebb rétegekben húzódó élményekről is folytassanak párbeszédet.
„Mikor az emberek látják, hogy segítesz rajtuk, tudni akarják, miért” – tette hozzá Jensen.
A következő imaszándékok sokat jelentenek a helyi keresztény közösségeknek:
- Ima a békéért és stabilitásért!
- Ima a segélymunkásokért, hogy elérjenek a legnehezebben elérhető helyekre is, melyek a legnagyobb szükséget szenvedik.
- Ima, hogy még több jemeni eszméljen rá, mi történik körülöttük és keressék az igazságot.
- Végül pedig ima az ottani hívőkért, hogy beszéljenek a kihívásokról és nehézségekről, hogy a világosság, az igazság és a remény üzenetét hordozhassák.”
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: Mission Network News
