Cselekvés és kiállás – a magyar példa a világban
Az elmúlt pár hétben Magyarországnak a szokásosnál is több nemzetközi figyelmet szenteltek a sajtóban, ami egyrészről annak volt köszönhető, hogy méltatták az üldözött keresztények megsegítéséért tett erőfeszítéseket, másrészről annak, hogy elítélték a magyar kormány tevékenységét az strasbourgi Európai Parlamentben.
Egymásnak élesen ellentmondó vélemények láttak napvilágot Magyarországgal kapcsolatban, ami az európai politikán belül felért egy arculcsapással, míg az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk az elmúlt másfél évben jelentős javulásnak indult.
Magyarország új megközelítése a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban olyan lehetőséget vázolt fel, ami másoknak innovációnak tűnhet, de az csupán a józan ész alapelvére és
az üldözött közösségek alapvető szükségleteire, valamint a direkt, közvetlen segítségnyújtás elvére koncentrál.
A nemzetközi szervezetek szerepét és fontosságát nem elvitatva, a magyar tapasztalatokat nemzetközileg is elismerik. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) hasznosnak tartja az üldözött keresztények megsegítését célzó magyar programot és tapasztalatokat, amiről Azbej Tristan államtitkár nyilatkozott az MTI-nek.
A magyar kormány intézkedéseinek nyomán a program keretében az iraki Telszkuf településen a korábban az Iszlám Állam terrorszervezet által elüldözött több mint 900 keresztény család lerombolt otthonait építette újjá. Magyarország emellett 31 keresztény templom felújításában vesz részt Libanonban, továbbá a közel-keleti térségben keresztény közösségek iskoláit, templomait és kórházait is támogatja.
https://s4c.news/2018/09/14/amerikaban-tamogatjak-a-magyar-kormany-politikajat/
Ez a fajta hozzáállás elismerésben részesült Washingtonban is, ahol a magyar migrációs politika és segítségnyújtás pozitív visszhangra talált. Az üldözött keresztények folyamatos segítéséért
Kereszt Népe díjjal tüntette ki Magyarországot a 1988-ban megalakult Biztonságpolitikai Központ (CSP) nevű amerikai elemzőintézet.
Köszönőbeszédében Azbej Tristan hangsúlyozta: az a baj, hogy ma már a politikai korrektség jegyében sokan nem is keresztényüldözésről beszélnek, hanem etno-vallási kisebbségek üldözéséről.
„Mi kimondjuk, hogy a keresztényeket üldözik, és a keresztény ma a legüldözöttebb vallás a világban” – szögezte le Azbej Tristan.
Kitért a szerdai strasbourgi európai parlamenti voksolásra, amelyen megszavazták a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló jelentést, elítélve Magyarországot. A jelentés, amely az Európai Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértéseit taglalja, számos esetben részletezi a magyarországi jogrendszer leépítésére tett kísérleteket a kormány részéről. Összeállításának és elfogadásának valódi oka viszont az, hogy Magyarország nem hajlandó a tömeges illegális bevándorlás előtt megnyitni a határait – tette hozzá Azbej Tristan.
A jelentés nyomán Magyarország ügye az Európai Tanács elé fog kerülni, ahol dönthetnek arról, hogy folytatódik-e majd a hetes cikk szerinti szankciós eljárás.
S4C
Videó: Center for Security Policy/Youtube
