A Boko Haram miatt áttelepült nigériaiaknak haza kell térni szavazni
Észak-Kelet-Nigériában a Boko Haram támadásai elől elmenekült ezrekkel közölték, hogy menjenek haza, biztonságuk felől való aggodalmaik ellenére.
Az ENSZ szerint a mai világ egyik legkomolyabb kríziséhez vezetett a Boko Haram 9 éves működése. Több, mint 20 000 meggyilkolt embert, több, mint 4000 elrabolt idősebb és fiatalabb nőt és több, mint 2 millió, lakóhelyüket elhagyni kényszerült embert hagytak maguk mögött. A legsürgősebb humanitárius segítségnyújtást Borno államra és a Bornot körülvevő Adamawa és Yobe államokra koncentrálják, amely térségekben a válsághelyzet mérséklődésének semmiféle jele nincs, köszönhetően a folyamatos ellenségeskedéseknek és a militáns beavatkozásoknak, amelyek a lakókörnyezeteket elpusztították és a civil állampolgárokat rendkívül sebezhetővé tették – közölte az ENSZ.
Most viszont ezreknek kell az állami nyomással szembenézniük, amely hazaküldi a kitelepült embereket, mondván: a lakóövezeteik most már biztonságosak és visszatérhetnek oda. A Reuters jelentése szerint júniusban körülbelül 2000, Maiduguri Bakasi táborában élő menekülttel közölték, hogy menjenek haza.
A dolgozók és nyugati diplomaták aggodalmaikat és kritikáikat fogalmazták meg a kormány döntésével szemben, és rámutattak, hogy ez a program a nigériai választások felé irányul azzal a célzattal, hogy minél többen térjenek vissza szavazni a választások első fordulójára. Az intézkedések augusztusban indultak, fél évvel a 2019 februári elnökválasztás előtt.
Maurice Kwairanga atya, az Adamawa állam fővárosában, Yola-ban működő Szent Teréz menekülttábor vezetője is politikai propagandának minősítette az ügyet. A World Watch Monitornak tett nyilatkozatában közölte:
„A hatóságok azt akarják mutatni, hogy a háborúban nyerésre állnak, habár helyi szinten, ahol a legtöbb ember távol él otthonától, közel sem biztonságos a helyzet. Michika, Madagali és Gwoza egyes területein még mindig vannak kis létszámban mozgó militáns személyek – 15-20 fős fegyveres felkelőcsapatok -, akik azért elegen vannak ahhoz, hogy kifosszanak egy 500 fős falut. A Szent Teréz néhány menekültje Borno állam déli részéről származik, Gwozából, ami a Boko Haram fővárosa volt.”
Muhhamadu Buhari elnök, aki a második elnöki ciklusáért indul a februári választásokon, 2015-ben azzal az ígérettel került hatalomra, hogy véget vet a Boko Haramnak. Annak ellenére, hogy az iszlamista csoport megfékezésére tett törekvései elbuktak, azt állítja, hogy a radikálisokat gyakorlatilag már legyőzték.
Augusztus 30-án tucatnyi nigériai katonát öltek meg, mikor a fegyveresek lerohanták bázisukat Zariban, Észak-Bornoban, a Nigerhez közel. Ez már a negyedik támadás volt katonai állások ellen Észak-Kelet-Nigériában július óta. A Nigériában működő Premium Times szerint legalább 90 katonát öltek meg az elmúlt hat hétben.
Kwairanga atya elmondta, hogyan állt ellen a menekülteknek Szent Terézből való hazatelepítésére tett próbálkozásoknak. Két alkalommal jöttek értük a hatóságok, Borno kormányzója és a hadsereg teherautókat hoztak az emberek elszállítására, de elutasították őket: „Elmondtuk nekik, hogy hagyják békén ezeket az embereket; semmi szükség arra, hogy kényszerítsék őket, ha nem akarnak visszamenni.”
A visszatérésre kijelöltek rámutattak, hogy néhány menekült visszatért közösségébe a kameruni határ közelébe, csak hogy megöljék őket. Néhányuk vissza tudott menekülni a Szent Teréz táborba, másokat pedig kétszer, háromszor is elvittek, miközben ezrek vannak csapdába esve Yola környékén.
Más hazatérésre kényszerített menekültek most táborokban élnek Gwoza városa körül. Állításuk szerint fegyveresek bújtak meg a bokrokban és a hegyek között. Éjszakánként támadnak és öldökölnek, a fiatal nőket elrabolják, és se hadsereg, se rendőrségi jelenlét nincs a térségben.
Fenyegető éhínség
A kormány néhány tábort bezárt. Azok a menekültek, akik a hazatelepítésnek ellenálltak, nem kapnak többé ellátmányt és segítséget, komoly élelmezési gondokkal kell szembenézniük.
„Sajnos nincs elég forrásunk, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni” – mondta Kwairanga atya. „A katolikus egyház 700 ember számára biztosít élelmet a Szent Terézben, de máshol is osztunk élelmiszert, ha lehetőségeink engedik.”
Az atya közölte, hogy a jelen bizonytalan helyzet részben a fuláni pásztorok támadásainak is köszönhető. „Ezen közösségek legtöbbje földművelő. Biztonsági okok miatt viszont képtelenek továbbra is földet művelni.”
Elmondása szerint a pásztorok nagy számban jönnek a környező térségekből, veszélyes fegyverekkel felszerelkezve, hogy megszállják közösségeiket, elpusztítsák a terményt, gyilkoljanak.
„A legutóbbi esős évszakban (júniustól októberig) néhány menekült valahogy megoldotta, hogy megművelje a földet. Novemberben viszont, mikor készen álltak az aratásra, a pásztorok jöttek a jószágaikkal és elpusztítottak mindent. Fegyvereiknek köszönhetően minden, a falubeliek által a megállításukra tett próbálkozás öngyilkosság volt.”
A bürokrácia miatt nem tudtak a támadásokról rendőrségi feljelentést tenni; két nap is eltelhet, mire a biztonsági erők közbelépnek. Addigra a pásztorok mindent elpusztítanak és rég tovább állnak – mondta az atya.
Van, hogy a biztonsági erők vonakodnak közbelépni, mert nekik nincsenek olyan fegyvereik, mint a fulániknak.
Szeptember 4-én, 70 állam, nemzetközi és civil szervezetek részvételével rendezett berlini konferencián 2.17 milliárd dollárt adományoztak a Csád-medence Boko Haram által szorongatott térségeinek, szerepelt a Reuters jelentésében.
A régióban lévő éhínséget az elmúlt évben sikerült visszaszorítani, köszönhetően a nemzetközi támogatásnak, mondta Mark Lowcock, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának vezetője. Ennek ellenére embermilliók szenvednek még szükséget Nigériában, Nigerben, Csádban és Kamerunban: „A válsághelyzetnek még nincs vége. Még mindig van tízmillió ember, aki életmentő segítségre szorul. Az emberek negyedét kiszorították otthonukból és az egyedüli segítségük az életben maradásra az, amit a humanitárius szervezetek biztosítanak számukra.”
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: World Watch Monitor
