Az USA szankciókat vet ki Mianmarra a vallási kisebbségek ellen elkövetett atrocitások miatt

Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerint a rohingya muszlimok ellen elkövetett embertelenségek, amelyek 700 000 embert kényszerítettek otthonaik elhagyására, felérnek egy etnikai tisztogatással.

 

A Pénzügyminisztérium múlt héten pénteken jelentette be, hogy szankciókat vetnek ki a „széles körben elkövetett emberi jogsértések miatt”, amelyek a rohingyák mellett a keresztény és más vallási kisebbségeket is érint – írja a New York Times-ra hivatkozva a World Watch Monitor.

A gazdasági szankciókat a biztonsági szolgálatok tagjaira vetették ki, amiért „erőszakos cselekedetekben vettek részt, név szerint etnikai tisztogatásban, mészárlásokban, szexuális erőszak elkövetésében és egyéb emberiesség elleni bűncselekményekben.” A büntetőintézkedések másik oka a keresztény kacsin kisebbség elleni, régóta tartó elnyomás. A Kacsin és Shan államokban már évtizedek óta tartó és idén áprilisban felélénkülő fegyveres konfliktusban a kacsin függetlenségért harcoló erők próbálnak szélesebb körű autonómiát kivívni.

Bob Roberts, a Faith Coalition to Stop Genocide in Burma nevű szervezet tagja, aki nemrég járt Mianmarban elmondta, hogy „a kacsin kisebbség helyzete még nem olyan rossz, mint a rohingyáké, de ez rohamos gyorsasággal változhat”. A férfi hozzátette, hogy az elmúlt 18 hónapban a mianmari katonaság 60 (!) keresztény templomot rombolt le és ebből 20 helyen buddhista szentéllyel helyettesítették azt.

Az Open Doors segélyszervezet kutatója, Thomas Muller a World Watch Monitornak elmondta azt is, hogy a hadsereg és a radikális szerzetesek kéz a kézben dolgoznak azon, hogy megvédjék Mianmart az általuk veszélyesnek tartott nyugati, muszlim és egyéb fenyegetésektől, amiben partnerként tekintenek az olya radikalizmusukról híres szervezetekre, mint a Buddha Dhamma Parahita Foundation (korábban Ma Ba Tha).

A vallási kisebbségek üldöztetésének gazdasági okai is vannak. Kacsin, Shan és Karen államok területe gazdag jáde kőben, faipari nyersanyagokban és itt zajlik az Arany Háromszögben lebonyolított (Thaiföld, Laosz és Mianmar határánál lévő megközelítőleg 950 000 négyzetkilométernyi terület, amelyen Ázsia egyik legjelentősebb ópium kitermelése zajlik) ópium-kereskedelem jelentős része is – mondta el a kanadai The Whig-nek Monica Ratra, az Open Doors munkatársa.

A nő elmondása szerint tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ópiumkereskedelemből mind a kacsin függetlenségi hadsereg és a mianmari fegyveres erők is profitálnak és néha előfordul, hogy együtt is működnek az anyagi haszon érdekében.

Forrás és fotó: World Watch Monitor