A délkelet-ázsiai országban élő vallási kisebbségek helyzete sokat romlott az elmúlt időszakban. A hadsereg által elkövetett, a muszlim rohingyák ellen irányuló népirtásszerű támadások mellett a döntő többségében keresztény kacsinok helyzete is fordulóponthoz érkezett.
Mianmarban (korábban Burma) a nyolc etnikai kisebbség közül a kacsin az egyetlen, amelynek döntő többsége (kb. 90 százalék) felvette a kereszténységet, amely a hittérítők munkájának köszönhetően a 19. században kezdett el terjedni. A lakosság 1,5 százalékát adó kacsin kisebbség a vallási megoszlás tekintetében már jobb arányt, 6,2 százalékát adja a döntő többségében buddhista országnak (85-87 százalék).
hirdetésA buddhista fundamentalizmus miatt a keresztények helyzete azonban sosem volt jónak mondható, hiszen az erőszak és a nehéz fizikai munka csak néhány dolog, amivel a mianmari hadsereg, a Tamadaw rákényszerítette a kacsinokat, hogy tagadják meg a hitüket.
Az 1960-as években U Nu miniszterelnök a théraváda buddhizmust államvallássá nyilvánította, aminek következtében elkezdődött a vallásszabadság szisztematikus korlátozása, amire válaszul a kacsin népesség fegyveres ellenállásba kezdett. Ezért a kormányzat rájuk, mint terroristákra és a nyugat eszközére tekintenek, akik aláássák az ország buddhista egyesítésének nemzeti ügyét. A 2011-es „demokráciába való átmenetet követően” a kacsin kisebbség továbbra is ki van téve az elnyomásnak és a modernizálódástól való szándékos hátráltatásnak.
Az állami szervek rohingyák ellen elkövetett atrocitásai mellett kevesen tudnak arról, hogy a megközelítőleg 1,6 milliós kacsin népesség is súlyos kihívásokkal néz szembe.
A nemzetközi sajtó csak az utóbbi pár hónapban figyelt fel a buddhista ország erőszakos vallási homogenizálási kísérleteire. A Kacsin Függetlenségi Hadsereg hivatalos képviselői a Sky News-nak viszont még korábban elmondták, hogy a mianmari hadsereg (Tamadaw) már évek óta célpontként tekint a kacsin kisebbségre, a már említett buddhista fundamentalizmus és egységesítési törekvésekkel összhangban.
Kacsin függetlenségi harcosok kiképzése
Az Open Doors a The Crux-ra hivatkozva írta meg, hogy a hadsereg több mint 400 falut és 300 templomot gyújtott fel, ami miatt 130 000 embernek kellett elhagynia az otthonát az elmúlt hét év alatt. A The Christian Post szerint idén április óta 7000 ember menekült el a lakóhelyéről, amikor a konfliktus felerősödött. Sokan attól is tartanak, hogy az összecsapásokról és a kacsin kisebbség vegzálásról kevesen tudnak ahhoz, hogy olyan nemzetközi figyelmet és ezáltal segítséget kapjon, mint a rohingyák ellen elkövetett bűncselekmények.
San Htoi, a thaiföldi Kacsin Nők Szövetségének egyik képviselője „láthatatlan háborúról” beszélt, amikor szóvá tette, hogy nemrég az országban jártak az ENSZ Biztonsági Tanácsának képviselői, de még csak nem is tudtak a kacsin konfliktusról.
Nem egyszer fordult elő olyan eset, – írja az Open Doors saját információi alapján – hogy buddhista szerzetesek önkényesen foglaltak el egyházi területeket és építettek rajta saját szentélyeket.
A keresztény templomok az üldözött kacsinok számára óvóhelyet jelentenek, azonban a hadsereg célpontokként tekint rájuk, mert tudják, hogy fontos közösségi központokról van szó, amelyek elpusztításával a reményt is képesek kiirtani.
A mianmari kormányzat demokratikus törekvései kérdés, hogy sikerrel járnak-e, különösen akkor, ha a buddhista fundamentalizmusra eszközként tekintenek a vallási kisebbségekkel kapcsolatos „békefolyamatokban”. Mianmar az Open Doors által kiadott 2018-as, üldözött keresztényekkel foglalkozó jelentésében a 24. helyet foglalja el, ami rávilágít arra, amire a Sky News exkluzív riportja is, amelyben kiderül, hogy a mianmari hatóságok hasonló módszerekkel támadják a kacsinokat, mint ahogy tették azt a muszlim rohingyákkal.
Forrás: Open Doors, Sky News
Fotó: Tribal Action Group (YouTube); kiemelt kép: Open Doors
