„Mostantól fekete leszbikus vagyok, és Lorettának hívnak”

Terry Gilliam, a Monty Python egyik alapítója teljesen kiborult volt kollégája, Shane Allen kijelentésén, mely szerint, ha most indítaná a társulatot, az nem hat fehér férfiból állna, hanem a kor szellemiségének megfelelően, a világ sokszínűségét is reprezentálva egy színesebb társaságot igyekezne összehozni.

A BBC-nél vezetői pozíciót betöltő Allen megszólalásán a társulat tagjai külön-külön is kifakadtak a Twitteren, Gilliam szavai viszont a Karlovy Vary filmfesztiválon – ahol az új filmjét, a The Man Who Killed Don Quixote-t mutatták be – tartott sajtótájékoztatón nagy port kavartak:

„Elsírtam magam az ötlettől, hogy többé már nem csinálhat komédiát hat fehér férfi a legjobb egyetemekről. Most már kell ilyen is, kell olyan is, mindenkit képviselni kell… ez baromság. Nem akarok többé fehér férfi lenni, nem akarom, hogy engem okoljanak a világ összes bajáért. Most már azt mondom a világnak, hogy fekete leszbikus vagyok, és Lorettának hívnak.”

Majd később hozzátette: „Allen állítása rendesen feldühített mindannyiunkat. Egy komédiát nem lehet úgy összerakni, mint egy innen-onnan összeszedett tini zenekart, hogy mindenki képviselve legyen.”

A kínai filmipar jutott az eszembe erről, amelyről azt jósolják, 2020-ra a legnagyobb lesz a világon. A kínai filmekben rendszerint csak kínai emberek szerepelnek. Ők miért nem csinálnak az egyszínűségből problémát? A sokszínűségben meg hol a határ? Ha van egy hat fős társulat, mi alapján döntjük el, hogy milyen etnikummal és hovatartozással rendelkező emberekből állítjuk össze? Kell, hogy benne legyen néger, férfi, nő, ázsiai, meleg, sánta, félszemű? Egy japán is megsértődhet, ha kínainak nézik, akkor legyen benne mindkét féle? Vagy az túl távoli piac, ne is foglalkozzunk vele? A nemüket nem találó emberekből is olyan sokféle van, most akkor milyen színészt keressünk?

Afrikaiak, ázsiaiak, indonézek, bennszülött ausztrálok nem néznek Monty Pythont, vagy ha néznek is, direkt nem nevetnek rajta, mert az ő országukból senki nem szerepel a vásznon? Eszébe jutott valaha a „sokszínű” társaság fehértől eltérő színei közül bárkinek egy humoros jelenet megnézése közben, hogy „milyen kár, hogy ezt hat fehér, európai ember csinálta, akik ráadásul férfiak”? Tényleg számít ez?

Varga Gergő Zoltán

A Guardian e témában megjelent cikke ezen a linken érhető el.

Kép forrása: Brynekino