Többet kellene tennünk a közel-keleti keresztény közösségek megmaradásáért és visszatéréséért
Az európai kereszténység gyökerei a Közel-Keleten találhatók. Akár Irakban, akár Szíriában járva olyan ősi, bibliai helyszínekre vezet az ember útja, ahol megbizonyosodik: Európában kulturális felelősséget hordozunk irántuk és nemcsak a hit alapján.
Soha nem volt még ilyen egységesen rossz a közel-keleti keresztények helyzete – állapította meg Hölvényi György, az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportja vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke.
Szíria: elhibázott szankciók, segély a lakosságnak, kórházépítés
Biztató példákat látunk a visszatérésre Irakban, a kurdok lakta területeken, ugyanakkor ezek egyelőre nem rendszeresek és nem tömegesen fordulnak elő. Legutóbbi szíriai látogatásakor – Böjte Csaba ferences testvérrel, Sajgó Szabolcs jezsuitával és Siklósi Beatrix televíziós főszerkesztővel – Aleppótól Damaszkuszig egy hétig bejárták az országot (Sajgó Szabolcs gondolatait az útról itt idéztük – a szerk.). Találkoztak többek között Mario Zenari érsekkel, apostoli nunciussal, akivel hosszan beszélgettek a jelenlegi válságos helyzetről. Még nem adottak a feltételek a lakosság visszatérésére, de rendkívül fontos a fejlesztések, a támogatások révén elősegíteni ezt. A Szíria elleni szankciók nem a kormányt gyengítik, hanem a lakosságnak okoznak további szenvedést. Az Európai Uniónak az embereket kell támogatnia, akár a segélyszervezeteken keresztül, egyrészt a visszatérést elősegítendő, másrészt az egészségügy működtetésére, kórházépítésre irányuló projektekkel – ebben Magyarország is érdeklődést mutat.
Az ENSZ ne tekintse segélyautomatának az Európai Uniót
Hölvényi György hangsúlyozta: a humanitárius segítséget nem szabad összekeverni a politikai helyzettel, ugyanis ha nincs háború, az embereknek igényeik vannak a normális életre, ebben pedig segíteni kell őket. De mi is pontosan az Európai Unió felelőssége? Az ENSZ ne tekintse segélyautomatának az Uniót – figyelmeztetett a politikus. Az ENSZ menekültügyi és más szakosított szervezeteinek legnagyobb támogatója az Európai Unió. Erről azonban a világ, és maga az EU is nagyon keveset tud. Az európai polgároknak joguk van tudni, mire fordítják ezeket a pénzösszegeket, milyen politikára hasznosítják. Közvetlenül bele kellene tudni szólniuk abba, hogy ezeket a forrásokat hogyan mozgósítják.
Jó vagy rossz a migráció jelensége?
Például a migrációról folyó nagypolitikai vitában mindenki megítélheti, hogy pozitív vagy negatív dolognak tartja az elvándorlást. Nyilvánvaló, hogy a migrációt kibocsátó országok nehéz gazdasági helyzettel küszködnek, ezért az emberek a szükségtől hajtva döntenek úgy, hogy útnak indulnak. Nagy hiba lenne tehát azt állítani, hogy nincs összefüggés a fejlesztéspolitika és a migráció között. Az embereknek a saját szülőföldjükön – a szó fizikai és spirituális értelmében – való boldogulását kell elősegíteni. Erre Európában egyre többen ráébrednek.
Forrás: Vaticannews.va
https://s4c.news/2018/06/20/holvenyi-gyorgy/
