Gubík László: A magyar egység megteremtése a legfőbb cél Szlovákiában

– Az előrejelzések alapján milyen eredményre lehet számítani?

– A megszokottnál magasabb részvétel várható, ami a kormányváltó hangulattal és az eddig passzívabb rétegek viszonylag sikeres megszólításával magyarázható. Mindkettőben Igor Matovič nyújtotta a legjobb teljesítményt a kampányhajrában, ezért mozgalma a választások első számú esélyesévé vált.  Az Egyszerű Emberek mutatott a legkövetkezetesebb és legkitartóbb ellenállást Robert Fico rendszerével szemben, és Matovič évtizedes harcát az utolsó mérések szerint díjazni fogják a választók is. Hóbortos politikai aktivistaként kezdte pályafutását, mindannyiunk meglepetésére azonban a legérettebb ellenzéki politikussá lépett elő, aki mára egyrészt nyitottságot mutat a magyar közösség felé, másrészt az ellenzék korábban domináns liberális kánonjával is szembeszáll.

A Smer veresége esetén sincs tehát feltétlen veszélyben a visegrádi együttműködés, bár ezt az határozza meg, hogy az új kormányban hogyan alakulnak az erőviszonyok a konzervatív és a progresszív oldal között.

A dobogó két másik fokára a legerősebb kormánypárt és a neonáciból névleg néppártivá váló Marian Kotleba a legesélyesebb. Minden más lehetséges bejutó valahol 5-10 százalék között mozog, tehát tavasztól sokpárti parlament, színes összetételű és ingatag többségű kormány várható.

– Magyar szempontból mi a választás tétje?

A tét az, hogy lesz-e magyar képviselet a pozsonyi parlamentben vagy sem. Két magyar érdekeltségű listára szavazhatnak a választók: a Magyar Közösségi Összefogás listájára, amely a Magyar Közösség Pártjából és két kisebb pártból, a Magyar Fórumból és az Összefogásból áll, illetve a MOST-HÍD vegyes listájára, amelyen a kormánypárt mellett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a szlovák Šanca indul. A Most-Híd már megmutatta, hogy velük legfeljebb parlamenti jelenlétet kaphat a magyarság,

a Magyar Közösségi Összefogással viszont érdekképviseletet is nyerhetnek a magyarok.

Egy új kormányban égető szükség lenne olyan magyar erőre, amely garanciát nyújt a magyar-szlovák kapcsolatok új szintre emelésére, a helyes külpolitikai irány megtartására és a magyarlakta területek sajátos problémáinak orvoslására.

– Aktív lesz a választáson a magyar közösség?

– Tény, hogy a magyarlakta járásokban már hagyományosan alacsonyabb a részvétel, ugyanakkor, ha megnézzük a magyar választók arányát, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nem alacsonyabb a választási hajlandóság a magyarok, mint a szlovákok esetében.

Azaz a magyarlakta járásokban az alacsonyabb részvétel az ott élő szlovákok passzivitásával magyarázható.

Ez egyben azt is mutatja, hogy korlátozottak a mozgósítási lehetőségeink, és 5%-os választási küszöbnél nem bír el a közösség két listát, pláne, hogy a jövő évi népszámlálásból az is kiderül, hogy 8% alá csökkent a számunk. Bármelyik lista bejutásának feltétele az, hogy elnyerje a magyarság több mint kétharmadának bizalmát és a magyarság összességében ne legyen passzívabb a szlovákságnál.

– Hogy látja, sikerült a kampányban megszólítani az embereket?

A kampány intenzív volt. Megvolt a terepmunka, a különböző rendezvények és hagyományos kampányelemek mellett a Facebookon is rendkívül aktív volt a jelenlétünk. Hogy mindezek elegendők voltak-e a csekély rejtett tartalék mozgósítására, az hamarosan kiderül. Nagyon vékony jégen táncolunk, de ezt pontosan tudhatta a politikai képviseletünk a választás előtt is. Az, hogy két erős magyar érdekeltségű lista indult a választáson, játék volt a tűzzel. Egy Bugár Bélával kötött szövetség – véleményem szerint – relativizálta volna a két oldal közti különbséget, és károkat okozott volna a közösségi érdekképviselet hitelességében. Az Egyszerű Emberek és a Keresztény Unió koalíciós ajánlatának elutasítása azonban 10 éves parlamenti böjt után – az én olvasatomban – bocsánatos bűnnek számított volna. Konkrétan a választások megnyerésétől ijedtünk meg. De ez már a múlt, ma egyedül kell megvívnunk a csatát. Minden más márciusra marad.

– Ha magyar szempontból sikertelen lesz a választás, akkor elképzelhető a két magyar erő közeledése egymáshoz?

Ebben az esetben bármi előfordulhat. Elképzelhető egy közeledés is a két nagy párt között, de az is lehet, hogy egy generációváltással mindkét oldalon valami egészen új születik. Ugyanakkor ki kell mondani azt is, hogy a két magyar érdekeltségű párt között jelentős világnézeti különbség is van. A MOST-HÍD mégiscsak egy liberálisabb párt, elég a magyar kormányhoz való viszonyulására gondolnunk. A Magyar Közösség Pártja néppártként nemzeti és konzervatív értékeket vall magáénak, melyeket vagy megtart, vagy elsorvad.

Az egység megteremtésének szükségessége vitán felül áll, ez a magyar közösség jogos igénye és életbevágó érdeke. Én úgy látom, hogy ezt az egységet nem egy párton belül, hanem egy pártszövetségen belül kell majd létrehozni. De erről majd a csata után!

 

Tóth Gábor