Görögkatolikus szerzetesnővér kapta a Parma fidei – Hit pajzsa díjat
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: „különösen meg kell becsülnünk azokat”, akik „nemcsak szemtanúi és elszenvedői voltak a kommunizmus Isten- és embertelen rendszerének, hanem hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz, szellemi védőpajzsként óvva környezetüket”.
Elmondta: a kommunizmus idején Imre Margit Ágotát is megpróbálták beszervezni, ő azonban nemet mondott, és nem árulta el azokat a nővéreket, akik felnevelték.
„Az ilyen állhatatos és megtörhetetlen embereknek köszönhetjük, hogy a kommunisták nem tudták maradéktalanul megvalósítani céljukat”, hogy felszámolják az egyházakat – mondta. Hozzátette: az erózió azonban így is hatalmas volt. Azzal, hogy a diktatúra megfosztotta az egyházakat a működésükhöz szükséges forrásoktól, meggátolta őket abban, hogy betölthessék korábban felvállalt társadalmi szerepüket.
A magyar kormány éppen ezért az elmúlt években jelentős forrásokkal támogatta a hazai egyházak működését és társadalmi szerepvállalását – mondta.
Latorcai János kitért arra is:
Európában a vallásosság, különösen a keresztény felekezetekhez való tartozás hosszú ideje csökkenőben van,
az elmúlt évtizedekben pedig ez a folyamat drámaian felgyorsult. „Keleten a megvalósult szocializmus, míg nyugaton annak utópisztikus vágya és a fogyasztói társadalom kialakulása változtatta meg az emberek gondolkodását, tartását és erkölcsét, ma pedig Európa mindkét felén a liberális értéksemlegesség illúziója veszélyezteti megmaradt identitásunkat” – fogalmazott.
Így nem csoda – fűzte hozzá –, hogy a keresztényellenesség egyre jobban felüti a fejét, amit csak felerősítenek az olyan országokból érkező bevándorlók, ahol napi szintű keresztényüldözés zajlik. Ezért a kereszténység, a hit védelmére ma is ugyanannyira szükség van, mint ezer esztendeje – hangoztatta.
„Közös felelősségünk tehát, hogy Ágota nővér és a hozzá hasonló igazak emberpróbáló életútját, Isten végtelen szeretetébe vetett megingathatatlan hitét minél többen megismerjék, hogy az a legnehezebb élethelyzeteken is átsegítsen és példa legyen valamennyiünknek” – mondta az Országgyűlés alelnöke.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita a díjazottról elmondta: 1932-ben született Hajdúdorogon görögkatolikus családban. 14 évesen került a máriapócsi bazilita nővérekhez, itt fejezte be az általános iskolát. 1949-ben, 17 éves korában szerzetesjelölt lett, de elöljárói nem sokkal később hazaküldték a szerzetesek elhurcolásától tartva.
Imre Margit Ágota azonban néhány hónappal később „visszalopakodott”, és felvételét kérte a rendbe. A szerzetesrendeket ekkorra már betiltották, így titokban, kölcsönkért szerzetesi ruhába „öltözött be”, és kezdte meg szerzetesi tanuló éveit, a noviciátust.
Ezután Debrecenbe került, ott érettségizett 1953-ban, majd a Debreceni Egyetemen diplomázott 1957-ben matematika-fizika szakos tanárként. Albertirsán, Pomázon, Budakalászon, majd Budapesten tanított.
Közben 1968-ban titokban letette szerzetesi örökfogadalmát.
1970-től kezdődően többször kihallgatták, majd megpróbálták rávenni, hogy nyíregyházi látogatásai után jelentsen rendtársairól. Ő azonban megtagadta ezt, mondván, ezek a nővérek nevelték gyermekkora óta, így ő volna a „legjellemtelenebb ember a világon”, ha bármit is mondana róluk.
A kihallgatások ezután elmaradtak, de továbbra is állandóan megfigyelték, tanárként pedig sem kitüntetést, sem fizetésemelést nem kaphatott. A rendszerváltoztatás után, 1991 januárjában a bazilita közösség az elsők között kapta vissza monostorát Máriapócson. Imre Margit Ágota az épület felújítása után odaköltözött és azóta is ott él – ismertette Kocsis Fülöp.
Imre Margit Ágota az elismerést megköszönve úgy fogalmazott:
„nem tettem többet a kommunizmus üldözései közepette, mint bármely más szerzetes”
vagy „keresztény, aki a kommunizmus alatt is hűséges maradt Istenhez, az egyházához és hitéhez”. Ez a kitüntetés „nemcsak nekem szól, hanem az egész magyar szerzetességnek és a görögkatolikus egyháznak”, a kommunizmus éveiben hitüket megőrző még élő és elhunyt rendtársaknak – tette hozzá.
A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Az elismerést olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
MTI
