Nigéria vált a harmadik leginkább terrorsújtotta országgá

Az egymás mellett jelenlévő, az országban párhuzamosan működő terroristaszervezetek nem csak a helyiek kollektív létbiztonság-érzetét csökkentik, de lassan évtizedes működésük a világpolitika prioritásairól is súlyos képet fest.

 

Nigéria idén zsinórban harmadszor került fel a Global Terrorism Index dobogójának harmadik fokára. A GTI a terror által leginkább sújtott országokat vizsgálta. Nigériában a Boko Haram és a fulánik – bizonyos tekintetben teljesen független cselekedetei – miatt és mellett, a helyieknek napi szinten kell gyilkosságokkal, tömeges mészárlással, emberrablással, nemi erőszakkal és mindenfajta brutális túlkapással szembenézniük. Az Armed Conflict Location and Event Data Project (ACLED: egy fegyveres konfliktusok és politikai erőszak feltérképezésére és összehasonlítására, 1997-ben létrehozott globális projekt) adatbázisa szerint csak az elmúlt évben több mint 2 300 ember halt erőszakos halált a Boko Haram és a fuláni militánsok kezei által.


Hirdetés

Meglepő lehet, hogy ennek az embertömegnek a nagy része, mintegy 1 700 áldozat, a fulánik támadásai során vesztette életét. Így a fuláni pásztorok háromszor „halálosabbak”, mint a nemzetközi ismertséggel is rendelkező Boko Haram. Ez az adat abban a tekintetben kisebb értéket mutathat, hogy csupán a média és egyéb források által vizsgált és tényszerűként közölt áldozatokat számlálja. 

A két csoport közös vonása a szélsőséges iszlamizmus. Akcióikkal egyértelműen bizonyítható, hogy kifejezetten keresztényeket vesznek mindig célkeresztbe. Nigériában a fegyveres konfliktus kifejezése sokszor egyszerű mészárlást takar, melyek újabb keresztény áldozatokat hagynak maguk után.

A terrorizmus ilyen jellegű állandó jelenléte súlyos destabilizációhoz vezetett Nigéria középső és északi térségében. Az élelmiszer- és ivóvízhiány mellett, a földviták és a több millió otthonát elhagyni kényszerült ember is félelmet és alapvető bizalmatlanságot kelt az ország egész területén.

A nigériai kormány a jelek szerint továbbra is struccpolitikát folytat az ügyben, ami nem csupán a terroristáknak ad nagyobb teret, de külpolitikai erőfeszítések híján más országok sem vonódhatnak be a hathatós segítségnyújtásba.

Varga Gergő Zoltán

 

Forrás és kép: International Christian Concern, ACLED, CBC

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb