A Nem Adom Fel Kávézóban családként ünneplik a karácsonyt
A nyolcadik kerületben megbújik egy kis kávézó, ahol mindig hatalmas vidámság és szeretet uralkodik. A Nem Adom Fel Kávézó megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, és ugyan nagyon sokfélék – van köztük Down-szindrómás, mozgáskorlátozott és autista is –, de minden különbség ellenére családként dolgoznak ezen a helyen. 
A karácsonyi ünnepségükön jártunk, ahol tárt karokkal fogadtak minket, mintha nem is lenne annál természetesebb, hogy mi is velük karácsonyozunk. Egy műsorral kezdték az ünneplést, énekeltek egymásnak, szavaltak, volt aki furulyázott, és a végén még egy betlehemi játékot is előadtak. 
Mindegyik produkcióba teljes szívvel álltak bele, és én csak arra tudtam gondolni, mennyire rég láttam ilyen mély törődést. Megadták a módját az ünneplésnek, és amikor kiálltak egymás elé előadni egy-egy dalt, nem számított, hogy a kávézóban vagy a Müpa színpadán állnak – mert így is a maximumot adták. 
Rég élveztem ennyire karácsonyi műsort. Minden körítéstől mentes volt, őszintén szórakoztató és megható egyszerre. Az előadások után megajándékozták egymást a dolgozók, és mindenki olyan figyelmes ajándékot kapott, amit testvérek is megirigyeltek volna. 
Mikor az összes csomagot kibontották, tetofokára hágott a hangulat. Előkerült a karaoke, az asztalokat beborították a társasjátékok, és süteményillat töltötte be a teret. Bátran ragadtak mikrofont, és én irigykedve gondolkodtam el azon, mikor mertem utoljára kiállni mindenki elé, és csak énekelni a kedvenc dalomat? De ehhez persze egy olyan lelkes közönség is elengedhetetlen, akik minden szólamnál biztatnak és vastapssal jutalmazzák a bátor énekeseket. 
A Nem Adom Fel Kávézó egy olyan munkahely, melynek varázsa nem csak dolgozóit bűvöli el, hanem a vendégeket is. Falai között érezni lehet, mennyiféle csodálatos ember van, akik mind másképp értékesek, és egymást maximálisan el tudják fogadni. 
Mikor elmentünk, még javában énekeltek és táncoltak – és nekünk ez az élmény volt az igazi ajándék. 
