Palkovics: Mórahalom élen jár a közösségépítésben és a településfejlesztésben

 

Palkovics László a Kolo Szerb Kulturális Központban úgy fogalmazott:

Mórahalom jó példával szolgál az országban mind a közösségépítés, mind a településfejlesztés területén, és titka talán abban rejlik, hogy az itt élők hűségesek, becsülettel végzik a munkájukat, és értékteremtésre kötelezik el magukat.

Kijelentette, hogy amíg egy közösség megtartja ünnepeit, őrzi értékeit, ápolja hagyományait, büszke az elődökre és a munkájára, addig a jövője is biztosított. Magyarország ereje az összetartó közösségekben van, az emberek közös munkájában, az együtt küzdésben és természetesen a közös ünneplésben, a közös örömökben – fűzte hozzá a miniszter.

Kiemelte:

Mórahalom városi rangra emelésének harmincéves jubileuma alkalmából a mórahalmiak munkájáról, tenni akarásáról és egységéről is meg kell emlékezni. A várost ugyanis lakosai teszik élhetővé és virágzóvá, valódi közösséggé.

Emlékeztetett, hogy Nógrádi Zoltán 25 éve vezeti polgármesterként Mórahalmot, amelynek eredményei – mint mondta – hozzáértést és az elhivatottságot tükröznek.

A miniszter azt mondta, hogy a magyar összefogás és szorgalom, illetve a tenni akarás vezetett oda is, hogy ma Magyarország gazdaságilag növekvő, szuverenitását megőrző, erősödő ország Európában.

Palkovics László szerint a vidéki városok egyre jobban fejlődnek, és ehhez a magyar kormány igyekszik minden segítséget megadni.

Mórahalmon is jelentősek a megvalósult infrastrukturális, közlekedési, egészségügyi és szociális fejlesztések is – fűzte hozzá az innovációs és technológiai miniszter.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök emlékeztetett:

a település jubileuma mellett jövőre lesz 30 éves a rendszerváltás és 100 éves a trianoni szerződés, 2030-ban pedig az egyházmegye közössége 1000 éves fennállását ünnepli majd.

Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) Mórahalom polgármestere kiemelte: „a mórahalmiak egyedisége a tanyai parasztemberből ered”, amely a Homokhátságon megtalálta az életformáját, azt az életstílust, amellyel képes volt megkapaszkodni.

Az elmúlt harminc év alatt oda jutottak, hogy az egykori leghátrányosabb helyzetű kistérség mára az ország gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan és településszerkezetét tekintve is fejlődőképes, összehangolt munkára alkalmas térségévé vált.

A város honlapja szerint a települést először 1729-ben nevezték – nem hivatalosan – Mórahalmának, majd 1892-ben Szeged-Alsóközpont néven lett a sűrűn lakott tanyavilág központja. Ekkor emelték az első középületeket. Mórahalom néven 1950-ben vált önálló községgé, majd 1970-től nagyközséggé. A közigazgatás átszervezését követően 1984-től városi jogú nagyközség, több település körzetközpontja lett. A település 1992-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A városban a 2018-as adatok szerint 6145-en élnek.

MTI