Akhilleusz női ruhába bújva próbálta elkerülni sorsát
Kevesen vannak tisztában ma már Akhilleusz alakjának valódi mítoszával. A 21. században egyre népszerűbb lett a hollywood-i feldolgozások körében a téma. Ekkor készült a 300, A titánok harca és a Trója – Háború egy asszony szerelméért, amely egy évvel az ikonikus Trója előtt készült.
De mi is volt Akhilleusz ma ismert legendájának valódi alapja?
Anyja, Thetisz tengeri nimfa Poszeidón és Zeusz isteneknek is kedvére volt. Utóbbinak annyira megtetszett, hogy feleségül akarta venni, – egyébként Zeusz nehezen tudott ellenállni a szép nőknek, hiába volt már egy asszony az oldalán – de egy balsejtelmű jóslat visszatartotta a csábítástól. A jövendölés szerint ugyanis Thetisz fia túl fogja szárnyalni apját, így a nimfát a halandó Péleuszhoz kényszerítették. Thetisz mindent megtett, hogy elkerülje a nem kívánt házasságot, de hiába.
Lakodalmuk jelentette a trójai háború kezdetét, hiszen Thetisz és Péleusz esküvőjén dobta be híres almáját Erisz a három istennő, Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra közé. Az almán a következő felirat állt: „A legszebb nőnek!”. A hiú asszonyok egymás torkának estek, és a szépséges Pariszt kérték fel döntéshozónak, akit ajándékokkal próbáltak maguk mellé állítani. Az almát Aphrodité kapta, aki a legszebb földi asszony szerelmét ígérte neki: Helenét, Menelaosz spártai király feleségét.
Így kezdődött a trójai legendakör, aminek kiváltója egy sértődött isten volt: Eriszt, a viszály istennőjét ugyanis senki nem hívta meg a lakodalomra.
Visszatérve Akhilleusz történetéhez, a görög hős ebből a kényszerházasságból született. Thetisz fiát, Akhilleuszt sebezhetetlenné akarta tenni, ezért bekente ambróziával és a tűz felett edzette, de mikor férje ezt meglátta, azonnal elűzte magától. Egy másik legenda szerint (és talán ez él erősebben a köztudatban is) a Sztüx folyó vizébe mártotta, de a sarkánál, ahol fogta a gyermeket, így az ezen a ponton sebezhető maradt. Ebből ered az Achilles-ín elnevezés is.
Komoly harcos lett a fiatal gyermekből, akit egy bölcs kentaur tanított kardforgatásra. A jövendölések fontos szerepet játszottak a görög mitológiában, így Akhilleusz sorsának alakulásában is megjelenik előrevetítve elkerülhetetlen végzetét. Megjósolták, hogy a trójai háborúban fogja életét veszteni, ezért szülei női ruhába bújtatták, és egy görög király lányai közt rejtették el. Hiába próbálták kikerülni a sorsot, a görögök Akhilleusz nélkül nem nyerhették meg a háborút, így a hős apjának istenektől kapott fegyverzetében indult hadba.
Az önfejű Akhilleusz és a seregek vezére, Agamemnón között komoly viszályt szült a harcos rabnője, Briszéisz. Nagyon ragaszkodott a gyönyörű nőhöz, így amikor a vezér elvette tőle, visszavonult a csatatérről, s emiatt a görögök súlyos vereségeket szenvedtek.
Fegyverzetét legjobb barátja, Patroklosz öltötte magára, akit Hektór trójai herceg ölt meg abban a hiszemben, hogy Akhilleuszt győzte le. Tévedése ellenére is kezébe kerültek az isteni fegyverek. A feldühödött, bosszúra szomjas Akhilleusz anyjától kapott új fegyverzetet, amit az istenek kovácsa, Héphaisztosz készített neki, és párbajra hívta Hektórt. Miután legyőzte, nagy felháborodást kiváltva szörnyű tettével, megcsúfolta holttestét. A mítosz szerint magával Apollón istennel is szembeszállt, aki Tróját védte, így ő úgy irányította Parisz herceg nyilát, hogy éppen a sarkát találja el Akhilleusznak, kioltva életét. A haldokló hős utolsó szavaival még megátkozta Apollónt és a trójaiakat.
Ha nem is ismeri ma már mindenki a mitológiát, és az újabb generációnak szinte természetes, hogy a hős Akhilleuszt Brad Pitt képében képzeli el (ami egyébként nem is olyan irreális, hiszen a görögök híresen szép férfiak voltak), a görög hős legendája az Achilles-ín nevén keresztül mindannyiunk testében és tudatában egyaránt emberben jelen van.
Címlapkép: youtube.com
