Az Ördög-orom titka – Rejtélyes második világháborús óvóhelyet őriznek a sziklák
Az Ördög-orom a XII. kerületben a Farkas-völgy és az Irhás-árok között helyezkedik el. A meredek oldalú dolomitrög több, mint háromszáz méter magas; a közel tíz hektáros védett területen, ahol elterül, több mint hatszáz növényfaj él. Természeti szépsége miatt az 1900-as évek elejétől közkedvelt kirándulóhely.
A polgári kultúra kiránduló eszményéhez hozzátartozott a könnyed séták utáni finom ebédek és hűvös frissítők fogyasztása, így a Buda-környéki népszerű kirándulóhelyeken patinás éttermek is nyíltak. Így történt ez az Ördög-oromnál is, ahol ’30-as években Grubel Emil alapított éttermet, Ördög-orom csárda néven. 
A második világháború fenyegetettsége miatt a hatóságok kötelezték a nagy embertömegeket befogadó intézményeket (gyárakat, színházakat, mozikat és természetesen a vendéglőket is), hogy légitámadás esetére készítsenek óvóhelyeket, ahol vendégeik biztonságát garantálni tudják. Nem volt ez másképpen az Ördög-orom csárda esetében is, amelynek tulajdonosa a csárdával szemközti kőbánya területén hozott létre egy magánóvóhelyet a ’40-es évek elején. A magánóvóhely létrejöttéről kevés tényszerű információ ismeretes, ami biztos, hogy közel 800 négyzetméteres volt és több száz ember befogadására volt alkalmas. 
A létesítmény építéséről jelenleg nem sokat tudni, mivel magánóvóhelyről általában kevés információ maradt fent a levéltárakban. Légitámadások alatt a környéken lakók, vagy hétvégi házzal rendelkezők és a túrázók az óvóhelyet belépőjegy ellenében tudták igénybe venni. Az óvóhely egy nagyobb teremből és több, mint húsz kisebb fülkéből áll. A kisebb fülkék bejáratánál ma már alaposan megrozsdásodott vaspántok hirdetik, hogy egykor függönnyel tudták a családok elszeparálni magukat másoktól. 
Villannyal ugyan fel volt szerelve, de lámpákkal tudtak világítani odalent. Továbbá a létesítmény nem rendelkezett sem folyóvízzel, sem csatornával, mivel csak rövid távú tartózkodásra – a pár órás légi támadások idejére – tervezték. Az illemhelyeket tőzeges WC-kel oldották meg.
Az óvóhellyel kapcsolatban egyenlőre csak néhány visszaemlékezés ismert, de a létesítményt fenntartók folyamatosan kutatják a személyes történeteket történetét. Csecserits Artúr, az Erődítés Történeti Egyesület elnöke elmondta nekünk: szívügyének tekinti az Ördög-orom óvóhely megmentését. Kifejtette, hogy a különböző második világháborús erődítések és óvóhelyeket olyan létesítmények, melyeket folyamatos pusztulás fenyeget, ezért minden erővel igyekeznek ezeket az eredeti állapotukban megőrizni és bemutatni az érdeklődőknek. Kérdésükre elmondta, hogy, az Ördög-orom óvóhely 2020 tavaszától lesz látogatható a nagyközönség számára.
Borítókép: Az Ördög-orom óvóhely bejárása (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)
