2006. október 23.: Tüntetésből rémálom

Október 23-án reggel a rendőrség kiürítette a Kossuth teret a napközben zajló, állami ünnepségre érkezők biztonságára hivatkozva. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezet (amely az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni tiltakozási hullámban résztvevők szervezeteinek összefogó csoportosulása volt, korábban ők voltak a Kossuth-tériek) politikai ügyvivője bejelentette, hogy mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 akkor bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben. (2010-ben a Legfelsőbb Bíróság pedig megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése). 

2006. október 23-án a belvárosban több helyen is tüntetésekre, valamint rendőrökkel történő összecsapásokra került sor, a Kossuth tér mellett a Bazilikánál, a Corvin köznél, a Deák téren, az Astoriánál, a Városháza téren, a Dohány és Dob utcánál, a Felvonulási, a Kálvin, a Blaha Lujza téren és a Ferenciek terén, amely szintén a feltüzelt lakosság ítéletet mondó magatartását jelezte. Sokan a Fidesz Astoriánál megrendezett nagygyűléséhez csatlakoztak, de a tömeg másik fele ettől függetlenül vonult az utcára, elégedetlenségének adva hangot. 

A zavargások során a rendőrség eleinte csak gumibotot és bilincset, majd könnygázt, gumilövedéket, később pedig már vízágyút is használt, valamint a tömegoszlatásnál megjelentek a lovasrendőrök is. A hatóság fellépését akkor, és utólag is hatalmas botrány övezte, mivel számos olyan rendőri akció történt, amely súlyosnak tekinthető erőszakba torkollt. Több tüntetőt is ért lövés, egy tüntető ezen az éjszakán vakult meg, mert egy lövedék eltalálta a szemét.

Habár az atrocitásokat követően a megfelelő személyek ellen büntetőeljárás indult,  a rendőri felelősség kérdéskörén kívül érdemes megfontolni a Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök személyéhez kötődő vádakat. Mivel az általa adott utasításokról nincsenek feljegyzések, így jogi felelőssége nem volt egyértelműen  kideríthető, mégis, egy 2011-es, Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott által nyilvánosságra hozott jelentés szerint „megalapozottan feltehető, hogy a rendőrök nem gondatlanságból, hanem tudatosan, »legfelsőbb politikai utasításra«, vagyis Gyurcsány parancsára cselekedtek”. Az akkori hatalom a tömeget csőcseléknek, a tüntetést zavargásnak nevezve próbálta magyarázni a történteket, amely csak olaj volt a tűzre. 

Az eset kapcsán ne feledkezzünk meg Gergényi Péter budapesti főkapitány szerepéről sem, aki szerint indokolt és jogszerű volt a rendőri fellépés, de tulajdonképpen sem büntetőjogi, sem politikai elszámoltatás nem történt, vagyis az elszámoltatás a társadalomra, a médiára és az akkori ellenzékre, valamint civil szervezetekre hárult. Gergényi Péter egyébként az egész incidenst megúszta egy 400 ezer forintos pénzbüntetéssel 2015-ben (az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19–21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot, Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat »Rebisz«) akkori vezetőjét, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet). 

Kimondható, hogy Gyurcsány Ferenc és az ő utasítására intézkedő hatóságok 2006-ban nem tudták kezelni a csalódott és kiábrándult tömeg utcára vonulását, ennek súlyos következményei pedig a demonstrálókra hárultak: olyanokra is, akik véletlenül és védtelenül keveredtek a tüntetők tömegébe. Csak remélni tudjuk, hogy hasonló tragédiára a jövőben sohasem kerül majd sor. 

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: unsplash.com és pixabay.com