Új Európa-politikát irányoznak elő Ursula von der Leyen találkozói

Mint azt korábban megírtuk, Ursula von der Leyen egyeztetés-sorozata eddig igen kedvezően alakult a visegrádi négyek számára (V4: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia). A Bizottság elnöke találkozói során a nyugat-európai tagállamok előtérbe tolása helyett (amely Jean-Claude Juncker hozzáállására az elmúlt öt évben határozottan jellemző volt) olyan tagállamok vezetőivel találkozik, melyek a V4-ek szempontjából meghatározó szerepet töltenek be.

Orbán Viktor miniszterelnök augusztus első napján folytatott megbeszélést Ursula von der Leyennel, a találkozó után pedig elmondta, az új bizottsági elnök a migráció kérdésében képes a közép-európaiak fejével gondolkodni, úgyhogy észszerű megoldásokat remél tőle. Mindazonáltal von der Leyen nem eltávolítani akarja egymástól a tagállamokat – Európa egységét a nemzetek sokszínűségének megtartása mellett képzeli el.

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Vasarnap.hu kérdésére válaszolva elmondta, az EU egysége és a következő öt év szempontjából fontos, hogy Ursula von der Leyen elsőként nem a magországokkal kezdeményezett találkozót. Ennek ugyanis jelzésértéke van:

von der Leyen kész szakítani azzal a junckeri hagyománnyal, amely kizárólag a magországokra építi az EU-s együttműködést, a többiektől pedig követő magatartást vár el.

Hirdetés

Az új bizottsági elnök jelezte is, hogy a nagyobb egyenlőségre fókuszál; az persze a jövő kérdése, hogy ez csupán kezdeti lendület, vagy valóban képes lesz szakítani az EU-s rendszerben kialakult, az egységre kifejezetten káros szokásokkal. 

De vajon van-e jelentősége annak, hogy a bizottsági elnök a magyar miniszterelnökkel az elsők között találkozott? Pócza István szerint von der Leyen láthatóan igyekszik a régiót kiemelten kezelni – ezt mutatják a látogatások, illetve a régiós vezetőkkel tartott találkozói is. Az, hogy Orbán Viktor az elsők között került sorra azt mutatja, hogy

a magyar miniszterelnök Európával kapcsolatos gondolatai nem csupán itthon vagy a térségben, hanem európai szinten is mértékadók.

Az új bizottság felállítása várhatóan változásokat fog hozni az Unió életébe. A politikai elemző szerint egyelőre úgy tűnik, Ursula von der Leyen véget vet a Jucker-korszak rendkívül agresszív és lenéző politizálásának. Mint mondta:

Hogy az állam- és kormányfők választása végül egy miniszterre esett, az, úgy gondolom, a Bizottság korábbi időszakban kialakított szerepfelfogására és politikai kultúrájára adott válasz.

Juncker korábbi luxemburgi miniszterelnökként a bizottsági elnöki pozíció megszerzését úgy értékelte, hogy feljebb lépett, s ezzel korábbi kollégái fölé helyezte magát. Úgy viselkedett, úgy nyilatkozott, mintha az állam- és kormányfők a beosztottjai lennének. Azzal, hogy az állam- és kormányfők ezúttal a politika második vonalából, vagyis miniszteri szintről választottak EB-elnököt, egy kicsit helyre is tették a testületet és annak szerepét. Üzenetet küldtek, amit von der Leyen láthatóan meg is értett. Ennek szellemében utalt arra, hogy a következő időszakban az Európai Tanácsnak fontosabb, irányadó szerepe lesz.

Pócza István egy dilemmára is felhívta a figyelmet, amely az új bizottsági elnök személyével kapcsolatban felmerülhet, ez pedig a német befolyás. Bár von der Leyen most – közel 15 év után – kilép Angela Merkel közvetlen kontrollja alól, de a hozzá, illetve más német politikusokhoz és érdekcsoportokhoz fűződő kapcsolata, valamint az évtizedes forgolódás során elsajátított gondolkodásmódja nyilván nem tűnik el egyik pillanatról a másikra. Vagyis 

a német befolyásolási és nyomásgyakorlási lehetőség megvan, valószínűleg fogják is használni, kérdés, milyen erősen és mennyire nyilvánvalóan.

– Az új Bizottság felállításáig mindenkivel jóban kell lennie, hiszen ahhoz, hogy össze tudja állítani és el tudja fogadtatni az új csapatot, nem szerezhet ellenségeket – jelentette ki Ursula von der Leyen előzetes ígéreteiről és támogatóival kapcsolatos hozzáállásáról az elemző. 

Ha ezen sikerrel túl van, akkor megváltozhat a szerepfelfogása. De a politikában eddig eltöltött évei alapján nem tűnik egy agresszív politikusnak.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger