A vasút a közösségi közlekedés gerince

Kiemelte, a minisztérium stratégiája megfogalmazza, hogy a vasúti pályák Budapest és a 100 ezernél több lakosú nagyvárosok között óránként legalább 120-160 kilométer, míg a főváros és többi nagyváros között minimum 100-120 kilométer sebességű közlekedésre legyenek alkalmasak. Csökkenjen továbbá a vasúti energia-felhasználás, a környezetterhelés, és vasút területén is minél szélesebb körben terjedjen el digitalizáció – sorolta.

Az államtitkár beszélt Magyarország árufuvarozási tranzitszerepéről, amelyet a vasúti infrastruktúra fejlesztése erősít, és fontosnak nevezte, hogy a hazai vasúthálózat a nemzetközi hálózat része legyen a határok közötti átjárhatóság biztosításával. Magyarország számára nagy lehetőségnek nevezte, hogy az Ázsia és Európa közötti áruforgalom meghatározó tranzitútvonalává váljon.

Az ITM államtitkára szerint Magyarország kedvező adottságaival a régió első számú logisztikai központjává válhat, és hangsúlyozta, azt is el kell érni, hogy a vasúton Távol-Keletről Európába érkező áruk továbbításához a vasúttársaságok ne csak az Oroszország-Fehéroroszország-Lengyelország útvonalat válasszák, hanem Magyarországot is.

Mosóczi László emlékeztetett rá, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusban közösségi tárfinanszírozással mintegy 1000 milliárd forintot fordít Magyarország a vasúti fejlesztésekre, és azt szeretnék, ha a következő uniós költségvetési időszakban is a mostani keretösszeggel megegyező forrást lehetne erre a célra  fordítani.

MTI