Jogi iránytű az EP választáshoz
Az EP-választási eljárásban háromféle választási bizottság működik: szavazatszámláló bizottság, területi (fővárosi) választási bizottság, valamint Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Bírósági felülvizsgálat esetében a Kúria illetékes.
A választás napján a 10 277 szavazatszámláló bizottság dönt a szavazás folyamán felmerülő kérdésekben: például szavazni akarók visszautasításáról, mozgóurna igény elutasításáról, vizsgálja a szavazatok érvényességét. Ezekkel szemben a területi választási bizottságokhoz (Budapesten a Fővárosi Választási Bizottsághoz) lehet fordulni jogorvoslatért. (Nem lehet kifogást benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, mivel az ellen csak a Nemzeti Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.)
A 20 területi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, illetve a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel, valamint a helyi sajtóval, továbbá a helyi választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról. A grémium jogosult dönteni a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásokról. Határozataival szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani.
A Nemzeti Választási Bizottság az egész választási folyamatban működik: ez a testület vizsgálja, hogy a választáson indulni kívánó pártok és listáik megfelelnek-e a választási törvényben előírt feltételeknek. Az NVB sorsolta ki a listák szavazólapi sorrendjét is, megszámlálja a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.
Az NVB dönt minden egyéb, így a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásokról is, valamint elbírálja a területi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezéseket.
Az NVB határozatai ellen a Kúriához lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A kérelem tárgyában a legfelsőbb bírói testület három napon belül dönt. Kivételes esetekben az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, alkotmányjogi panasszal.
Forrás: MTI