Százhúsz évig épült, négyszáz éve szentelték fel: a vatikáni Szent Péter-bazilika története

Négyszáz éve, 1626. november 18-án szentelték fel a katolikus világ első számú templomát, a vatikáni Szent Péter-bazilikát. A Péter apostol sírja fölé emelt épületegyüttes a reneszánsz és a barokk legnagyobb mestereinek – köztük Michelangelónak és Bernininek – keze nyomát viseli. A mintegy százhúsz éven át épült, lenyűgöző méretű templom nemcsak építészeti remekmű, hanem évszázadok óta a pápai szertartások és a kereszténység egyik legfontosabb központja is.
A Római Birodalom fővárosában, Rómában a 64. évi nagy tűzvész után Nero császár a keresztényeket tette felelőssé a tragédia miatt, és sokukat kegyetlenül kivégeztette. A hagyomány szerint ekkor feszítették keresztre a vatikáni dombra épült cirkuszban Péter apostolt, majd a mellette lévő temetőben hantolták el. A 2. század közepére a cirkusz már elhagyatottá vált, a terület pedig temetkezési hellyé alakult. Ekkor emeltek Péter apostol sírja fölé egy kisebb emlékművet, amelyről Gaius keresztény író és római presbiter tett először említést, innen a neve is: Gaius trófeája (tropaion). A kétszintes, fehérmárvány oszlopokkal díszített fülkés emlékművet (aedicula) és a mellette található Graffiti-falat a XII. Piusz pápa megbízásából indított régészeti ásatások során fedezték fel az 1940-es években. Ekkor leltek rá a nagyrészt épségben maradt római kori temetőre (nekropolisz), valamint Szent Péter ereklyéire.
Miután a kereszténység az 313-as milánói ediktummal vallásszabadságot kapott, Nagy Konstantin császár parancsára templomot építettek a temetkezési hely fölé 326-360 között. Az öt hajóból álló, több mint 110 méter hosszú, kereszt alakú bazilika 3000-4000 hívő befogadására volt alkalmas. Hosszú ideig itt koronázták meg a pápákat, valamint 800-ban III. Leó pápa itt szentelte fel Nagy Károly frank királyt a Karoling Birodalom császárává.
Már V. Miklós pápa tervbe vette 1450-ben egy új bazilika építését, mert a Konstantin-féle építményen erősen meglátszottak a több mint ezer esztendő viszontagságai. II. Gyula pápa nem a bazilika renoválását, hanem annak teljes újjáépítését tűzte ki célul, és itt akarta felállíttatni a saját síremlékét is. A tervezéssel a neves reneszánsz építészt, Donato Bramantét bízta meg, aki a Pantheon és a Forum Romanumon álló Maxentius-féle csarnokbazilika mintájára centrális, egyenlő szárú kereszt alakú épületet tervezett hatalmas kupolával. Az ünnepélyes alapkőletételre 1506. április 18-án került sor.
Az építkezés 120 éven át tartott, és számos híres építész dolgozott rajta. Bramante az 1514-ben bekövetkezett haláláig csak a pillérek felépítéséig jutott el, később pedig Raffaello és Antonio da Sangallo is részt vett a munkálatokban. 1546-tól Michelangelo tervei alapján folyt az építkezés, az ő tervei alapján készült el a kupola, bár ő nem érte meg a munkálatok végét. Halála után utódja, Giacomo Della Porta igyekezett a lehető legpontosabban követni a mester útmutatásait, így csak apró változtatásokkal élt. A kupola gazdag díszítését 1603-1612 között Cavalier d’Arpino dolgozta ki, ezek alapján kivitelezték azt a korszak neves mozaikművészei.
A 17. század első felében a tervet újból módosították, és az épületet latin kereszt alaprajzúvá bővítették. Az építkezést ekkor már Carlo Maderno irányította, aki a központi teret egy hosszanti hajóval bővítette, és kialakította a bazilika ma ismert monumentális főhomlokzatát (melynek középső erkélyéről mond Urbi et Orbi áldást a pápa megválasztásakor, karácsonykor és húsvétkor). V. Pál pápa 1612-ben elrendelte a homlokzatot lezáró tornyok megépítését, ám a munkálatokat később szerkezeti problémák és a teherbírással kapcsolatos aggályok miatt leállították, így csak a tornyok alsó szintjei készültek el. Az épületet végül VIII. Orbán pápa idején nyilvánították késznek – ekkor már Gian Lorenzo Bernini dolgozott az utolsó simításokon. Noha a templom belső tere és a homlokzat előtti tér még sehogy sem állt, 1626. november 18-án a pápa felszentelte a bazilikát.
A Szent Péter teret Bernini tervei alapján 1656 és 1667 között alakították ki VII. Sándor pápa megbízásából. A mintegy 240 méter széles és 320 méter hosszú, oszlopsorokkal körülölelt tér a katolikus egyház jelképesen kitárt karjait hivatott megjeleníteni. A tér közepén áll a kereszttel együtt 40 méter magas óegyiptomi vörösgránit oszlop, két oldalán pedig a Carlo Maderno, valamint Bernini által tervezett szökőkút helyezkedik el.
A reneszánsz és barokk stílusú Szent Péter-bazilika belső hosszúsága körülbelül 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete 15160 négyzetméter, és több mint 60 ezer ember befogadására alkalmas, belső terét tekintve a világ legnagyobb keresztény temploma. A monumentális előcsarnokból 5 ajtó nyílik a belső térbe. A jobb szélső ajtó a rendszerint befalazott Szent Kapu (Porta Santa), amelyet csak szentévekben nyitnak meg. A bal szélső a Halál Kapuja (Porta della Morte), amely a pápai temetési szertartásokhoz kapcsolódó bejárat.
A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a padlószinttől számítva mintegy 120 méter magas kupolát. A főhajót dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére aranyozott panelekkel borítottak be. A főoltár előtti, félkörív alakú, korláttal védett, mélyebben fekvő területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyílik Szent Péter sírjával. Közvetlenül fölötte a központi pápai oltár áll, fölé pedig Bernini 1624-1633 között készült nagyméretű bronz baldachinja emelkedik.
A bazilikában látható pápai és egyéb síremlékek, rengeteg festmény és szobor közül a leghíresebb a jobboldali oldalkápolnában található Piéta, Michelangelo alkotása, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja.
A kereszténység egyik legszentebb temploma 1984-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára.
A bazilika altemplomában található többek között a Magyarok Nagyasszonya-kápolna, amelyet II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelt fel.
Vezetőkép: Szent Péter-bazilika. Forrás: Pixabay





