Hatszázezer magyar küzdelme a megmaradásért: november 15. a magyar szórvány napja

Mintegy hatszázezer magyar él ma a Kárpát-medencében úgy, hogy közösségeik nyelvszigetként, többségi idegen környezetben küzdenek a megmaradásért. November 15-én, a magyar szórvány napján az ő mindennapjaik, kultúrájuk és az asszimiláció elleni küzdelmük kerül a figyelem középpontjába – az oktatási programoktól kezdve egészen a legújabb, 2029-ig szóló cselekvési tervekig.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, közülük leginkább a szórványban élők veszélyeztetettek. A magyar szórvány napján a szórványban élők kultúrája, mindennapjaik bemutatása áll előtérben.

Szórványon az olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált, összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában, és az asszimiláció következtében fokozatosan veszít tömbszerűségéből – ugyanakkor a fogalom pontos meghatározásához szükséges kritériumok máig vitatottak. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható, a becslések a Kárpát-medencében mintegy 600 ezerre teszik számukat. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így, megmaradásukra döntő hatással van az adott ország nyelvpolitikája.

Mivel a szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti, az anyaország világos szórványstratégiájára van szükség. A magyarság megmaradásának biztosítása a szórványban a legnehezebb, ezért akár területenként is külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák, vagy legalább lelassítsák a szinte már megállíthatatlan folyamatokat. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket, sok beruházás, fejlesztés valósult meg a szórványban.

Folyamatos a konzultáció a szórványban élőkkel, a Bethlen Gábor Alapból több intézményt és programot támogattak és támogatnak, a cél e közösségek megerősítése. A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Lengyelországban, segítségükkel több helyszínen kezdődött el vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása.

A Romániában első alkalommal 2011. november 12-13-án megtartott központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciáján megállapították, hogy a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük jelentős mértékben hozzájárul az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez azokban a térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szórványtanácsa.

Az RMDSZ 2012-ben szórványmenedzser-szolgálatot indított, amelynek részeként 14 szórványkollégium működését támogatja, próbálja megakadályozni a településeiken 10 százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok asszimilációját. A szervezet műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek. Az RMDSZ a szórványkollégiumi rendszer kialakítása után az úgynevezett afterschool-program (délutáni foglalkozások) kiterjesztésével akarja növelni az anyanyelvű oktatás vonzerejét.

Az RMDSZ 2025 májusában elfogadott, Együtt a szórványért! mottójú, a 2025-2029 közötti időszakra vonatkozó szórvány cselekvési terve egyebek mellett erősíti a különböző szórványban élő közösségek közötti, valamint a székely-szórvány együttműködést, épít a hálózatépítésre, az együttműködésre, foglalkozik az egyházak identitásmegőrző, közösségépítő, anyanyelvápoló szerepével.

A magyar szórvány ünnepe 2013 óta az egész Kárpát-medencére kiterjed, e napon rendezvényekkel is felhívják a figyelmet a szórvány helyzetére és eredményeire.

Magyarországon az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az Alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve nyilvánította a magyar szórvány napjává november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját.

Vezetőkép: Orbán Tibor, a közeli Szépkenyerűszentmárton Noszolyon is beszolgáló református lelkésze beszédet mond a magyar kormány támogatásával és egyéb adományból megújult, az alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet templomában a Kolozs megyei Noszolyon a templomszentelés napján, 2024. október 20-án. A Mezőségen, Szamosújvártól 25 kilométerre található településen 44 főt számlál a református gyülekezet. Forrás: MTI. Fotó: Kiss Gábor