Miért kérdeztek az óvodások nemi hovatartozásáról az oviKRÉTA-ban? A PDSZ választ vár

A Vasárnap.hu kérdésekkel fordult Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez azután, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent, az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgáló kérdőívet múlt hét pénteken az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) váratlanul visszavonta.

Az illetékes tárcát is kerestük pénteken, de nem kaptunk választ. Megjelent azonban az Eduline felületén a Lannert Judit oktatási miniszterhez tartózó minisztérium közleménye. Ebben azt írják, hogy számozási hiba miatt állították le ideiglenesen a pedagógusok és szakmai szervezetek körében is éles visszajelzéseket kiváltó kérdőívet, ami a mai naptól ismét elérhető. A tárca ebben a közleményében tagadja, hogy a 229 kérdés mind egy gyermekre vonatkozna. Állításuk szerint ez az összes korcsoporthoz tartozó kérdések együttes száma, egy-egy gyermek esetében azonban csak az életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő kérdéscsoportot kell kitölteni. A kérdéssorok átszámozásra kerültek, hogy egyértelmű legyen, mely kérdéscsoportokat kell kitölteni egy-egy gyermek esetében.

Azonban nemcsak a 229 kérdés mennyiségével, hanem a nemi hovatartozásra vonatkozó egyik kérdéssel szemben is éles kritikát fogalmaztak meg az óvodapedagógusokon kívül a Pedagógusok Szakmai Szervezete, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is.

Rétvári Bence a KDNP frakcióvezetője is bírálta a tárcát, úgy fogalmazva, hogy: „Lannert Judit az óvónőktől tudakolja, melyik kisgyerek játszik a nemi hovatartozásától eltérően. Viszik be a genderszemléletet már az óvodákba is.”

Lapunk megkeresésére Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője közölte, hogy a PDSZ-hez gyakorló óvodapedagógusoktól érkezett jelzések alapján a kérdőívvel kapcsolatban tartalmi, módszertani és munkaszervezési kifogásaink egyaránt vannak. Arra hívják fel a figyelmet, hogy szakmailag aggályos hogy a hároméves, óvodába éppen beszokó gyermekek és a hat-hét éves, iskolába készülő gyermekek értékelésére lényegében azonos kérdéssort alkalmaznak, miközben fejlődési sajátosságaik, képességeik és szükségleteik jelentősen eltérnek.

Közlésük szerint az egyes kérdésekhez rendelt négy válaszlehetőség sem alkalmas arra, hogy a gyermekek sokrétű, egyéni és gyakran egyenetlen fejlődési folyamatát megfelelően bemutassa. A gyermek fejlődésének dokumentálása nem válhat mechanikus kategóriákba sorolássá.

A lapunknak küldött válaszban úgy fogalmaztak:

„Kifogásoljuk továbbá, hogy tudomásunk szerint a rendszer kialakítását nem előzte meg a gyakorló óvodapedagógusokkal és érdekképviseleteikkel folytatott érdemi szakmai egyeztetés.”

A PDSZ élesen reagált a nemi hovatartozásra vonatkozó kérdésre – ez szakmailag nem megalapozott megközelítés

Nagy Erzsébet ügyvivő úgy fogalmazott: „A kérdés megfogalmazása már önmagában is problémás: „Játékában a nemi hovatartozása élénken kifejeződik (fiús/lányos játékok választása, viselkedés a helyzetekben).” Nem világos, mit kíván ez a tétel valójában mérni: a gyermek játékpreferenciáit, viselkedését, önkifejezését vagy a pedagógus által feltételezett nemi szerepekhez való igazodását. A kérdés összemossa a gyermek nemi hovatartozását a társadalmi sztereotípiák alapján fiúsnak vagy lányosnak tekintett játékok választásával. Ez szakmailag nem megalapozott megközelítés.”

Hozzátette, hogy ilyen kérdés esetében különösen fontos lenne a mérni kívánt jelenség pontos meghatározása, a módszertani megalapozottság és annak tisztázása, hogy egyáltalán miért szükséges ennek az adatnak a rögzítése a gyermek fejlődésének dokumentálásához.

Állítása szerint a játékpreferenciákból önmagukban nem lehet megbízható következtetést levonni a gyermek nemi identitására, és különösen nem lehet azokat a fejlődési fejlettség mércéjeként alkalmazni.

Nagy Erzsébet úgy folytatta, hogy a játék a gyermek személyiségének, érdeklődésének, tapasztalatainak és fantáziájának természetes kifejeződési formája. Egy kisfiú játszhat babával, egy kislány választhat autókat, építőjátékokat vagy bármilyen más játékot. Ezek a választások önmagukban semmiféle fejlődési hiányosságot vagy eltérést nem jeleznek.

A PDSZ ügyvivője hangsúlyozta, hogy az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermek érdeklődését, játékát, társas kapcsolatait és fejlődését megfigyelje, támogassa, és ne pedig előre kialakított nemi szerepelvárások alapján értékelje.

„Különösen aggályosnak tartjuk, ha egy digitális dokumentációs rendszerben a pedagógusnak azt kell minősítenie, hogy a gyermek mennyire felel meg valamiféle előzetesen feltételezett fiús vagy lányos viselkedésmintának” – húzta alá Nagy Erzsébet.

Hozzátette, hogy nem állítják, hogy a gyermekek játékának és társas viselkedésének megfigyelése a pedagógiai szakirodalomban ismeretlen terület lenne. A játék megfigyelése természetesen része az óvodapedagógiai munkának. Ez azonban nem azonos azzal, hogy a gyermek nemi hovatartozásának játékbeli megjelenését egy kötelező, számszerűsített értékelési rendszerben kelljen minősíteni.

A tárcától a kérdőív visszavonásán kívül, annak a tisztázását is várják, hogy ki és milyen szakmai koncepció alapján állította össze a kérdéssort, milyen szakmai kontrollon és validáláson esett át, milyen célból került bele a 194. tétel, és milyen pedagógiai többletet várt a rendszer alkalmazásától.

A PDSZ álláspontja szerint a jövőben nem fordulhat elő, hogy a gyakorló óvodapedagógusok érdemi bevonása nélkül készüljön és kerüljön bevezetésre egy valamennyi óvodás gyermeket érintő, ilyen jelentőségű értékelési rendszer. A gyermekek fejlődésének dokumentálását a szakmai megalapozottságnak, az életkori sajátosságoknak, a gyermek egyéni fejlődési ütemének és a pedagógusok tényleges tapasztalatainak kell meghatároznia – zárták válaszukat.