Magyar Péter a tetőn, öreg Transit a múzeumban – mi folyik itt már megint?

Eddig sem kis fordulatszámon pörgött az abszolút filmszínház, de a celeb-miniszterelnök a hétvégén úgy érezte, hogy még többre van szükség.

Hétvégén végleg elmerült a bulvárban az ezt eddig sem megvető Magyar Péter. Két olyan kifejezetten ripacskodó, önfényező, magamutogató húzása is volt, amely politikai teljesítményt nem mutat ugyan, mégis elég volt ahhoz, hogy lelkesítse híveit.

Az egyik egy úgynevezett „room tour”, vagyis „szoba túra”, amelyben a Parlament különböző titkos pontjait mutatta be. Ilikével megmászta az épület tetejét, az alagsorban pedig a munkások meztelen nős képein röhögcsélt, amit még a Magyar Péterrel oly’ elnéző 444 főszerkesztője, Munk Veronika sem tudott kritika nélkül hagyni. A miniszterelnök posztja alatt azonban azonnal tízezrével pörögtek a lájkok,

a kommentelők elájultak a gyönyörtől, legtöbbjük azt emelte ki, hogy milyen jó, hogy ilyen laza miniszterelnöke van ennek az országnak, aki még azt is kimondja, hogy „b@szki”.

Tényleg, ettől már én is nyugodtabban alszom, végre olyan felszabadult lett ez az ország… Alig ocsúdott fel az ember a room tour döbbenetéből, máris jött a következő sokk, amely szerint Nagy Ervin volt olyan gáláns és a Magyar Pétert a kampányban fuvarozó, ütött-kopott Ford Transitot felajánlotta a Közlekedési Múzeum részére, mondván az már a történelem részét képezi. Hogy ez így lesz-e, az persze később derül majd ki, ugyanakkor egy biztos: olyat még nem láttunk a modernkori magyar történelemben, hogy valaki fél év kormányzás után máris elkezdi megépíteni a saját „emlékművét”. Igazából már csak azt nem értem, mire ez a nagy szerénység Magyar Péteréktől?

Amennyire el vannak alélva önnön nagyszerűségüktől, az lett volna a minimum, hogy egyből a Parlament kupolatermébe, a Szent Korona mellé állnak be „Ricsivel”.

Na de félre a tréfát és a szarkazmust, mert a dolog ennél sokkal komolyabb. Ha az ember a tiszás képviselők egészségügyi béremelésről szóló, önfényező, diadalittas posztjai alatti kommenteket olvassa, egyből rájön, hogy miért kellett éppen most felpörgetni az abszolút filmszínházat. A hozzászólások ugyanis nagyjából három csoportra oszthatók: vannak, akik keveslik, vannak, akik még ezt is sokallják, mondván először a beteggel kellene emberségesen bánni és majd utána megfizetni a munkát. A harmadik csoport pedig azt kéri számon a képviselőkön és a kormányon, hogy mikor jön a többi ágazat, például a szociális szféra.

Vagyis ebből az látszik, hogy egyre több ember csalódik a Tiszában, egyre többen gondolják úgy, hogy nem azt kapták és nem azt kapják, amit vártak.

De mit számít, hogy nincs béremelés, ha olyan laza miniszterelnökünk van, aki simán a kamerába mondja, hogy „b@szki”? Az abszolút filmszínház ugyanakkor már csak néhány felvonás erejéig lesz elég arra, hogy elfedje az egyre tornyosuló problémákat. Az csak egy dolog ugyanis, hogy a szociális dolgozók, a kulturális szféra alkalmazottjai, az egészségügyben vagy a rendvédelemben dolgozók nem azt kapják, amit ígértek. Ennél is nagyobb gond lesz, hogy a fűtési szezon kezdetén, amikor egy energiaválság kopogtat, továbbra sincs energetikai államtitkár. Vagy az, hogy akkor, amikor növekszik a munkanélküliség és egyre több szektorból leépítésekről hallani, továbbra sincs átfogó gazdaságvédelmi stratégia. Ricsi és a parlamenti alagsor most még elég ahhoz, hogy a gőz a fedő alatt maradjon. Ha azonban növekednek a rezsiszámlák, és egyre több lesz a munkanélküli, akkor ez már kevés lesz. Itt lenne az ideje elkezdeni dolgozni. Vagy legalább bevallani, hogy ez nem fog menni és átadni másnak a kormányzás lehetőségét és felelősségét.

Vezetőkép: Magyar Péter és a Ricsi”nevű Ford Transit. Forrás: Facebook