Jogászok: Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megfélemlítő politikai látványosság

A rendszerváltás jogállamisággal kapcsolatos vívmányait látja veszélyben több mint harminc jogász, köztük volt alkotmánybírók és miniszterek a jogállami büntető igazságszolgáltatásról szóló tízpontos nyilatkozatukban, amelyet csütörtökön az egyik aláíró, Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő jelentetett meg Facebook-oldalán.

Az alábbiakban közöljük „A jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontja” című összegzést:

Alulírott jogászok hiszünk a rendszerváltás vívmányaiban, amelyek világos határvonalat húztak a jogállam és a rendőrállam közé azzal, hogy az egyén szabadságát garantálták a hatalom szabadságával szemben. Úgy érezzük, hogy ma ezek a 37 esztendős vívmányok veszélyben vannak.

1.) Egy jogállamban az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek, így a törvény ellen vétőket is. A jogállami eljárásmód akkor is elengedhetetlen, ha a társadalom adott ügyben jogosan várja el az elszámoltatást.

2.) Egy jogállamban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat. Az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljárás követelményét sérti az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja.

3.) Egy jogállamban a letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a terhelt személyi szabadságának szükséges és arányos elvonása a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának érdekében.

4.) Egy jogállamban a letartóztatás szigorú törvényi feltételekhez kötött intézmény: kizárólag a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének valós, megalapozott veszélye esetén alkalmazható. Teljesen abszurd ezekre az okokra hivatkozni olyan személyeknél, akiknél fogalmilag kizárt a bűnismétlés, akik hónapok óta tisztában voltak a készülő eljárásokkal, önként jelentkeztek a nyomozó hatóságoknál és ha arra irányuló szándékuk van, már régen megsemmisíthették volna a bizonyítékokat.

5.) Egy jogállamban a letartóztatás célja nem lehet a megtörés, a vallomások kikényszerítése. A mondvacsinált indokokkal elrendelt szabadságelvonás kínzás, ami nem a törvényességet szolgálja, hanem a hatalmi erődemonstrációt és az elrettentést.

6.) Egy jogállamban a szabadságelvonás feletti bírói hatáskörnek jogvédelmi funkciója van. A büntetőeljárási kódex 1989-es módosítása, így az – akkori nevén – előzetes letartóztatás bírói hatáskörbe utalása, az állam és az egyén közti viszony megváltozott felfogását, a személyes szabadság felértékelődését tükrözte. Az automatikusan elrendelt letartóztatások kiüresítik és feleslegessé teszik a bírói jogvédelmet.

7.) Egy jogállamban a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosításveszély, vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni.

8.) Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét.

9.) Egy jogállamban nincsen elfogadható magyarázat a védőügyvéd megfigyelésére.

10.) Egy jogállamban a büntetőeljárásnak kizárólag az objektív igazság feltárása lehet a célja és nem pedig egy politikai koncepció igazolása.

Aláírók:

• Hack Péter professzor emeritus, volt országgyűlési képviselő;
• Fodor Gábor egykori miniszter, volt országgyűlési képviselő;
• Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő;
• Bihari Mihály professzor emeritus, az Alkotmánybíróság volt elnöke, egykori országgyűlési képviselő;
• Bodolai László ügyvéd;
• Borbély Zoltán ügyvéd;
• Garay Rudolf ügyvéd;
• Gortvay István ügyvéd;
• Grundtner András közjogi tisztségviselő;
• Juharos Róbert ügyvéd, volt országgyűlési képviselő;
• Koltay András egyetemi tanár;
• Kónya Imre ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapító-vezetője, egykori belügyminiszter;
• Kóródi Mária volt országgyűlési képviselő és parlamenti alelnök, egykori miniszter;
• Kötter Tamás író, ügyvéd;
• Kukorelli István professzor emeritus, volt alkotmánybíró;
• Kurucz Dániel, a Köztér főszerkesztője;
• ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd;
• Mándics Botond ügyvéd;
• Mészáros István László ügyvéd, volt országgyűlési képviselő;
• Mihalik Angelika ügyvéd;
• Navracsics Tibor egyetemi docens, korábbi miniszter és volt országgyűlési képviselő, az Európai Bizottság volt tagja;
• Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens;
• Pankucsi Márta jogász-szociológus, egyetemi oktató;
• Pokol Béla professzor emeritus, volt alkotmánybíró;
• Répássy Róbert ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár;
• Schillinger Gyöngyvér író;
• Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter;
• Szép Tamás ügyvéd, önkormányzati képviselő;
• Szikinger István ügyvéd;
• Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke;
• Szotyori-Lázár Zoltán ügyvéd, megfelelési szakjogász;
• Tóth Máté ügyvéd, energiajogász, egyetemi oktató

Vezetőkép: Illusztráció. Forrás: unsplash.com