Szent XXIII. János, a „jó pápa”, aki összehívta a II. vatikáni zsinatot

XXIII. János mindössze öt évig (1958–1963) vezette a katolikus egyházat, a 20. századi katolicizmus egyik meghatározó alakjává vált. Október 11-én, a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulóján emlékezik rá az egyház: nevéhez fűződik a zsinat összehívása, miközben pápaságát a béke iránti elkötelezettség, a keresztények közötti párbeszéd és a szegények iránti figyelem is jellemezte.

Angelo Giuseppe Roncalli 1881. november 25-én született az észak-olaszországi Sotto il Montéban, egy földműveléssel foglalkozó, szerény körülmények között élő családban. Tizenhárom gyermek egyikeként nőtt fel, vallásos neveltetése pedig egész életére meghatározó hatást gyakorolt. Teológiai tanulmányait Bergamóban, majd Rómában végezte, ahol 1904. augusztus 10-én pappá szentelték.

Papi szolgálatának első éveiben Giacomo Maria Radini Tedeschi bergamói püspök titkáraként dolgozott. Emellett a szemináriumban is tanított, és egyháztörténettel foglalkozott. Közelről ismerhette meg a püspök szociális kérdések iránti érzékenységét, amely saját szemléletére is hatással volt. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített: előbb egészségügyi feladatokat látott el, később tábori lelkészként szolgált.

1921-ben a Szentszék szolgálatába lépett, majd diplomáciai küldetéseket teljesített Bulgáriában, Törökországban és Görögországban. Munkája során a helyi katolikus közösségek támogatása mellett más keresztény felekezetek képviselőivel is kapcsolatot épített. A második világháború idején közreműködött az üldözött zsidók megsegítésében, többek között menlevelek megszerzésének előmozdításával. 1944-ben XII. Piusz pápa párizsi nunciussá nevezte ki, ahol a háború utáni francia egyházi élet újjászervezésének feladatai is várták.

1953-ban bíborossá kreálták, majd velencei pátriárkává nevezték ki. A hosszú diplomáciai szolgálat után ismét közvetlenül a hívek között végezhette lelkipásztori munkáját. Szolgálatában az egyszerűségnek, a személyes kapcsolatoknak és a lelki gondozásnak különös jelentőséget tulajdonított.

XII. Piusz pápa halála után, 1958. október 28-án választották pápává. A 76 éves Roncalli a XXIII. János nevet vette fel. Megválasztásakor sokan rövid, átmeneti pápaságra számítottak, ám hamarosan olyan kezdeményezést jelentett be, amely hosszú időre meghatározta a katolikus egyház életét. 1959. január 25-én közölte, hogy egyetemes zsinatot hív össze, és kezdeményezi az egyházi törvénykönyv felülvizsgálatát is.

A II. vatikáni zsinat 1962. október 11-én nyílt meg. XXIII. János célja az volt, hogy az egyház úgy újítsa meg az evangélium hirdetésének módját, hogy közben hű maradjon hitéhez és hagyományaihoz. Az aggiornamento, vagyis a kor kihívásaihoz igazodó megújulás gondolata meghatározta a zsinat szellemiségét. A pápa fontosnak tartotta a más keresztény közösségekkel való közeledést is, és arra törekedett, hogy az egyház párbeszédet folytasson a modern világgal. A zsinat lezárását azonban már nem érhette meg.

Társadalmi tanításának két fontos dokumentuma a Mater et Magistra kezdetű, 1961-ben kiadott enciklika, valamint az 1963-as Pacem in terris. Előbbi a társadalmi és gazdasági kérdésekkel, az egyház társadalmi tanításával foglalkozott, utóbbi pedig a béke, az emberi méltóság, az emberi jogok és kötelességek, valamint a népek közötti együttműködés kérdéseit állította középpontba. XXIII. János a békét az igazságra, az igazságosságra, a szeretetre és a szabadságra épülő rendként mutatta be.

A pápa közvetlensége és embersége szintén hozzájárult népszerűségéhez. Felkereste a római kórházakat és börtönöket, valamint a város plébániáit, és személyes figyelemmel fordult azok felé is, akik ritkán kerültek a közélet vagy az egyházi vezetés középpontjába. Közvetlen stílusa és atyai magatartása miatt sokan „jó pápaként” emlegették.

XXIII. János 1963. június 3-án, pünkösdhétfőn halt meg Rómában. A II. vatikáni zsinat munkája utódja, VI. Pál pápa vezetésével folytatódott, és 1965-ben fejeződött be. II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá avatta XXIII. Jánost, Ferenc pápa pedig 2014. április 27-én szentté avatta.

XXIII. János rövid pápasága arra mutatott példát, hogy a hagyományokhoz való hűség és az egyházi megújulás nem feltétlenül áll szemben egymással. A párbeszéd, a béke és az emberi méltóság iránti elkötelezettsége, valamint a II. vatikáni zsinat összehívása máig meghatározó öröksége a katolikus egyháznak.

Vezetőkép: XXIII: János pápa. Forrás: romkat.ro