Kaszab Zoltán: Mennyi valódi Tisza-szavazó lehet ebben az országban?

Már a választások előtt jóval felmerült az a kérdés, hogy vajon a Tiszára szavazó tömegeket mi motiválja abban, hogy a pártra szavazzanak? Vajon mennyien vannak azok, akik a Tisza által képviselt értékek mellett kiállva húzzák be az X-et és mennyien, akik valójában Fidesz ellenes voksként tekintettek arra, hogy a Tiszát választották. Mára elemzői konszenzus van abban, hogy valójában az utóbbi működött, vagyis a kormánypárt szavazatainak nagy része protest, kormányellenes voks volt.

Tudhatjuk ezt abból is, hogy a Tiszának semmilyen értékvilága nincs és Magyar Péter a kampányban ügyesen titkolta is, hogy az értékrend alapú kérdésekben valójában mit képvisel. Mondandójának és a Tisza programjának a lényege a mai napig annyi, hogy eltörölni mindent, ami volt és visszahozni mindent, amit a Fidesz megszüntetett vagy átalakított, mert az biztosan jó.

Csakhogy nem-ekre nem lehet országot építeni. Valódi közösség és valódi országépítés csakis az igenekből születhet.

Vagyis olyan lépésekből, amelyek nem valami, vagy valaki ellen születnek, hanem valamiért, esetleg egy probléma megoldása érdekében. Amikor azonban egy kormányzatnak ilyen döntést kell hoznia, akarva-akaratlanul is értékválasztási problémába ütközik. Mert minden döntés mögött van ideológia, még a gazdasági lépések mögött is. Jól mutatja ezt például a dízelautósoknak járó havi 5 ezer forintos támogatás megítélése. Ez a Tisza kormány egyik első olyan lépése volt, amelyet szinte senki nem hagyott szó nélkül a magyar közéletben – és valójában senki sem értett egyet vele. Volt, aki kevesellte, volt, aki sokallta, de alig hallottunk olyat, aki szerint az egy indokolt és jó lépés volt. Pedig ők lennének a Tisza szavazók, akik kiállnak pártjuk politikai irányvonala mellett és támogatják a döntéseket.

Persze az értékalapon a Tisza mellett állóknak nehéz dolguk van: mert a kormánypárt döntései nem valami mentén, nem értékalapon születnek.

Éppen ezért nem is beszélhetünk olyanról, hogy Tisza szavazó. Pontosabb úgy megfogalmazni a párt mögött állókat, hogy „régóta Fidesz ellenesek” és „nem olyan régóta Fidesz ellenesek”. Előbbi csoportba tartoznak a baloldali és a liberális szavazók, míg utóbbiba azok az alapvetően konzervatív beállítottságúak, akiknek valamiért elegük lett a Fideszből, de az ellenzékbe szorult párt később újra meg tudja őket szólítani. A régi és az új Fidesz elleneseket ugyanis ideológiai alapon nem lehet összetartani, jól mutatta ezt a dízeltámogatás ügye is. És ez még csak egy, alapvetően támogatásról szóló döntés volt. Mi lesz, ha a megszorításokról kell beszélni, ahogyan azt a hétvégén Szolnokon Magyar Péter már belengette?

Ne legyenek illúzióink:

nemsokára könnyen kiderülhet az, hogy alig van olyan, hogy Tisza szavazó és ezt a kormánypárt vezetése is pontosan tudja. Éppen ezért próbálják a gyűlölet további szításával, letartóztatásokkal, tisztítótűzzel egyben tartani a nem létező tábort.

Mert ez az egyetlen üzemanyag, amely egy darabig még hajtja a Tisza hajóját. Ezért fogunk egyre több Fideszes politikust, vagy a párthoz közel álló üzletembert vezetőszáron látni. Mert a bilincsbe verés az abszolút filmszínház egyik legjobb eszköze lesz. Elég hozzá egy vád és máris elkészülhetnek a képek, amelyeket évekig lehet mutogatni és innentől kezdve az adott politikus minden megszólalásakor oda lehet a neve elé biggyeszteni a „korábban letartóztatott” jelzőt. Mire pedig az illető a bíróság előtt megvédi az igazát, évek telnek el, a közvélemény pedig elkönyveli bűnösként. Ezért kell nagyon határozottan jelezünk azt, hogy nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, azok pedig, akik részt vesznek ezekben a hajtóvadászatokban, az alaptalan vádaskodásokban, idővel elnyerik majd méltó büntetésük.

Vezetőkép: Magyar Péter miniszterelnök, a Tisza Párt elnöke (k) közös fényképet készít országjárásának szolnoki állomásán a Kossuth téren 2026. szeptember 26-án. Kép forrása: MTI/Bodnár Boglárka