Miért félnek a belga toborzók a vallásos jelentkezőktől?
Hátrányosan befolyásolhatja az álláskeresést Belgiumban, ha valaki templomban vagy mecsetben végez önkéntes munkát; ez csökkentheti az esélyét annak, hogy továbbjusson a kiválasztási folyamatban – állapította meg frissen közölt tanulmányában a Genti Egyetem.
A kutatásban – amelyet a The Brussels Times hírportál ismertetett hétfőn – 177 Brüsszelben, Flandriában és Vallóniában dolgozó hivatásos munkaerő-toborzó vett részt, akik négy fiktív álláskereső profilját értékelték.
Az egyetem fő megállapítása szerint a vallás hátrányt jelenthet a munkaerőpiacon – nem feltétlenül azért, mert a munkáltatók kevésbé tartják kompetensnek a vallásos embereket, hanem mert attól tartanak, hogy a kollégák és az ügyfelek kevésbé szívesen dolgoznának velük.
Azok a jelentkezők, akik önéletrajzukban feltüntették, hogy templomban vagy mecsetben végeznek önkéntes munkát, alacsonyabb értékelést kaptak, mint azok, akik világi közösségi szervezetnél önkénteskedtek.
A kutatók ugyanakkor nem találtak jelentős különbséget a keresztény és muszlim kötődésű önkéntes munka megítélése között. Emellett a vallási szimbólumok – például kereszt vagy fejkendő – megjelenítése sem gyakorolt önmagában számottevő hatást a pontozásnál.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a toborzók nem tartották rosszabb munkavállalóknak a vallásos álláskeresőket, sőt több jellemzőben is pozitívabban értékelték őket, például őszinteség, alázat, barátságosság és lelkiismeretesség terén. A kutatók szerint a hátrányos megítélés leginkább abból fakadt, hogy a toborzók tartanak a jelöltek leendő munkatársai, illetve az ügyfelek esetleges negatív reakciójától.
A keresztényként azonosított jelentkezők 0,721, az ateisták 0,642, a muszlimok pedig 0,478 ponttal alacsonyabb értékelést kaptak a 11 pontos felvételi skálán azokhoz képest, akiknek vallási vagy világnézeti hovatartozása nem volt egyértelmű.
Mivel a vallási és etnikai alapú diszkrimináció elkülönítése nehéz, a kutatók egymástól függetlenül változtatták meg a fiktív pályázók nevét és a vallási kötődésre utaló jegyeket. Például belga, lengyel és török hangzású neveket használtak, míg a vallási hovatartozást külön, például a fényképeken megjelenő vallási jelképekkel vagy az önéletrajzban feltüntetett önkéntes tevékenységgel jelezték.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a tanulmányban fiktív jelentkezők toborzói értékelését mérték, nem pedig tényleges munkaerő-felvételi döntéseket. Ugyanakkor szerintük az eredmények arra utalnak, hogy a vallási hovatartozás az etnikai háttértől függetlenül is befolyásolhatja a kiválasztási folyamatot. Ennek nyomán felhívták a figyelmet arra, hogy a vallási alapú hátrányos megkülönböztetésnek nagyobb figyelmet kellene kapnia a további kutatásokban, valamint a diszkriminációellenes szakpolitikában.
Vezetőkép: A Saint-Hubert királyi galériák (Galeries Royales Saint-Hubert) bevásárlóárkád Brüsszelben 2024. augusztus 12-én. Fotó: MTI/Purger Tamás
