„Nem hagyhatjuk, hogy senki ne vegye fel a telefont” – Azbej Tristan és az Axioma Központ az üldözött keresztényekért (VIDEÓ)

Szíriából és Nigériából érkezett személyes beszámolók mutatták meg, mit jelent ma keresztényként háborúban, üldöztetésben és bizonytalanságban élni. Azbej Tristan szerint az üldözött közösségek nem maradhatnak segítség nélkül: az Axioma Központ a Hungary Helps szellemi örökségét folytatva kutatással, érdekképviselettel és közvetlen segítségnyújtással kíván melléjük állni.

Az üldözött keresztény közösségek helyzetéről, a Hungary Helps korábbi szerepéről és a segítségnyújtás folytatásának szükségességéről tartottak sajtóbeszélgetést az Axioma Központban. Azbej Tristan, aki kilenc éven keresztül vezette a magyar kormány üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságát, és a Hungary Helps program megvalósításáért felelt bejelentette: civil központ keretében van mód az üldözött keresztények megsegítésére. Azbej Tristan erről a közelmúltban már a Vasárnapnak adott interjúban is beszélt, most azonban újabb részleteket osztott meg a sajtótájékoztató keretében.

A rendezvényen Harout Selimian szíriai református vezető lelkész és Esiobu Ágoston nigériai származású katolikus pap első kézből számolt be arról, mit jelent a keresztény közösségek számára a háború, a szélsőséges erőszak és az, ha a külvilág nem marad közömbös. A sajtóbeszélgetés három megszólalójának történeteiben közös pontként jelent meg, hogy az üldözött keresztény közösségeknek nem pusztán anyagi támogatásra van szükségük. Legalább ilyen fontos számukra annak tudata, hogy nincsenek egyedül.

Azbej Tristan hangsúlyozta: az Axioma Központ egy kilenc évvel ezelőtt, a magyar állam és az ügyet támogató magyar emberek által elindított össznemzeti szolgálat szellemi örökségét kívánja átvenni és folytatni. A központ feladata lesz a világban üldöztetést szenvedő keresztények helyzetének feltárása, hangjuk képviselete Magyarországon és a nemzetközi fórumokon, valamint annak bemutatása, hogy a keresztényüldözés globális emberi jogi és humanitárius válság.

Azbej szerint a korábbi magyar kormányzati munka egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a keresztényüldözés kérdését nemzetközi szinten is napirendre emelte. Mint felidézte, 2016-ban, amikor Magyarország kormányzati szintre emelte az ügyet, a nyugati diplomáciai központokat közömbösség, hallgatás, illetve időnként a keresztényüldözés tényének tagadása jellemezte. A következetes magyar fellépés nyomán azonban a kérdés idővel vitatémává vált nemzetközi fórumokon is. Azbej Tristan szerint a magyar kezdeményezés más országok számára is mintát adott, és hasonló kormányzati egységek, illetve programok jöttek létre.

A diplomáciai eredményeknél azonban szerinte sokkal fontosabb az emberi életek megmentése. Elmondása szerint a Hungary Helps 54 országban nyújtott segítséget, a közvetlen humanitárius kedvezményezettek száma pedig meghaladta a 2,5 milliót. A támogatások között humanitárius, újjáépítési, válságövezeti, gazdaságfejlesztési és oktatási programok egyaránt szerepeltek.

Kezdetben még bízott a folytatásban

Azbej Tristan a sajtótájékoztatón személyes hangon beszélt arról is, hogyan élte meg a kormányváltást. Mint mondta, az áprilisi országgyűlési választás után kezdetben nem gondolta, hogy az üldözött keresztények megsegítését célzó misszió megszakad. Éppen ellenkezőleg: abban bízott, hogy az új kormányzat felismeri az államtitkárság működésének szükségességét.

„Voltak olyan ígéretek is Orbán Anita külügyminiszter asszony részéről, hogy ez a misszió ezen a szinten folytatódik” – idézte fel.

Abban is reménykedett, hogy lesz egy utódja, egy új államtitkár, akinek átadhatja az elmúlt kilenc év tapasztalatait és egyházdiplomáciai kapcsolatait. Sőt, azt szerette volna, hogy az új államtitkárság munkája idővel meghaladja a korábbi eredményeket. Az első kormányzati megnyilatkozások még erősítették ezt a bizakodását, májusban azonban – mint fogalmazott – már ellentétes irányt mutattak a Külügyminisztériumban végrehajtott szervezeti változások.

Azbej Tristan emlékeztetett, hogy az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságot jogutód nélkül megszüntették. Hangsúlyozta ugyanakkor: önmagában nem az államtitkársági struktúra a lényeg. Továbbra is abban reménykedik, hogy más szervezeti keretek között folytatódhat a misszió. A Hungary Helps program és az ügynökség neve az új kormányzat szándékai szerint megmarad – mondta. Ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy amikor az elmúlt időszakban állami vezetői szinten felsorolták a program prioritásait és célcsoportjait, az üldözött keresztények, sőt általában a keresztények sem szerepeltek közöttük.

Azbej Tristan arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben támogatások megszüntetéséről, templomok újjáépítésének leállításáról, valamint olyan üldözött keresztény fiatalokról is hallott, akiket már felvettek magyar egyetemekre, mégsem kapták meg az előző években biztosított ösztöndíjat. Mindezt azonban nem kívánta politikai konfliktussá tenni. Mint mondta, abban bízik, hogy átmeneti időszakról van szó, és a korábbi tevékenység átvilágítása után a kormányzat ismét az üldözött keresztények mellé áll.

„Az üldözött keresztényeknek most van szükségük támogatásra” – hangsúlyozta.

„Nem hagyhatjuk, hogy senki ne vegye fel a telefont”

Azbej szerint miközben a magyar állami szerepvállalás jövője bizonytalanná vált, az üldözött keresztények helyzete nem lett könnyebb. Éppen ellenkezőleg: szerinte a keresztényüldözés világszerte fokozódik. A statisztikák helyett azonban – mint mondta – a közvetlen kapcsolatok mutatják meg igazán, mi történik a válságövezetekben. Egy közelmúltbeli nigériai esetet is felidézett. Elmondása szerint egy nigériai protestáns lelkész, Ezékiel pásztor családjának hét tagját gyilkolták meg iszlamisták. A magyar félhez eljuttatott videó azt mutatta, ahogy a holttesteket elszállítják a lelkész házából.

Azbej Tristan szerint ez is azt mutatja, hogy a korábban kialakított közvetlen kapcsolatoknak komoly jelentőségük van. A helyi közösségek ugyanis továbbra is bíznak azokban, akikről tudják, hogy korábban személyesen mentek el hozzájuk, és megkérdezték: mire van szükségük. Ezért szerinte nem maradhat fenn az az állapot, hogy az üldözött keresztények segítségért Magyarországot és Budapestet hívják, és senki nem veszi fel a telefont. Az Axioma Központ ebben a bizonytalan időszakban kívánja továbbvinni a kutatást, az érdekképviseletet és a közvetlen segítségnyújtást.

Azbej Tristan nem indul vezető tisztségért a KDNP tisztújításán, miközben az ügyet civilként tovább kívánja vinni

A Vasárnap.hu kérdésére Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítésének jövője mellett a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tisztújításáról is beszélt. Mint fogalmazott, a kereszténydemokraták okkal lehetnek büszkék arra a magyar misszióra, amely az elmúlt kilenc évben az üldözött keresztények támogatását szolgálta. Szerinte a KDNP megújulása során ennek a missziónak is folytatódnia kell, hiszen az nem csupán egy jó szolgálati cél, hanem „egyben egy világnézeti politikai hitvallás is, ami köré mozgalom és közösség szervezhető”.

Azbej Tristan ugyanakkor hangsúlyozta: az üldözött keresztények ügye nem lehet pártpolitikai kisajátítás tárgya. Azt szeretné, ha az civil formában is össznemzeti ügy maradna, amelyhez politikai oldaltól függetlenül bárki csatlakozhat. Mint mondta, azt is fontosnak tartja, hogy az ügy „integráló ügy és mozgalom” legyen, és ne váljon újra a politikai konfliktusok áldozatává.

Ennek jegyében személyes döntését is bejelentette: a KDNP tisztújításán vezető tisztségre nem jelentkezik, ugyanakkor a pártközösség tagja kíván maradni. Az üldözött keresztények támogatását pedig civilként, az Axioma Alapítvány keretében létrejövő központon keresztül tervezi folytatni.

„Nem vagyunk egyedül” – a szíriai keresztények üzenete

Aleppóból a megmaradásért küzdő, több mint kétezer éves közösség üzenete érkezett. Nigériából pedig egy olyan keresztény közösségé, amely a szélsőséges erőszak ellenére is szeretné megőrizni hitét és otthonát.

Harout Selimian aleppói református vezető lelkész arról beszélt, hogy a szíriai kereszténység több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Az elmúlt tizenöt év háborúja azonban súlyosan megtizedelte a közösségeket. Elmondása szerint keresztény családok szakadtak szét, templomok pusztultak el, iskolák sérültek meg, sokan pedig a biztonság és gyermekeik jövője érdekében elhagyták az országot. Akik azonban maradtak, továbbra is Szíriát tekintik otthonuknak. Selimian szerint nem azért maradnak, mert nincs más választásuk, hanem mert úgy érzik: Szíria történelmük, méltóságuk és identitásuk része. Ebben a helyzetben a Hungary Helps támogatása nem csupán anyagi segítséget jelentett. A lelkész szerint azt az üzenetet is közvetítette, hogy a szíriai keresztények nincsenek egyedül.

A támogatásból templomokat és iskolákat építettek újjá, ösztöndíjakat és tanári fizetéseket biztosítottak, valamint egészségügyi ellátást is támogattak. Selimian példaként említette, hogy a Hungary Helps a tanárok fizetésének megduplázásával, illetve megháromszorozásával segített abban, hogy a pedagógusok a háborús körülmények között is folytathassák munkájukat. A lelkész szerint az egyházi intézmények támogatása nemcsak a keresztényeket szolgálta: iskoláikban és egészségügyi programjaikban keresztények és muszlimok, arabok, örmények, kurdok, drúzok és alaviták egyaránt segítséget kaphattak. Szíria jövőjével kapcsolatban Selimian az egyenlő állampolgárság, a biztonság és a kiszámítható jövő fontosságát emelte ki. Mint mondta, nem olyan országban szeretnének élni, ahol biztonságukat kizárólag a kormány vagy fegyveres erők biztosítják. Olyan rendszert akarnak, amely minden vallási közösség számára egyenlő állampolgárságot garantál.

Harout Selimian református vezető lelkész a Vasárnapnak arról beszélt, hogy a Hungary Helps az elmúlt kilenc évben nem hagyta magára a szíriai keresztény közösséget, hanem konkrét, a mindennapi túlélést és a helyben maradást segítő támogatást nyújtott. Harout Selimian szerint a Hungary Helps kilenc éve folyamatosan támogatta a szíriai keresztény közösséget: templomokat, iskolákat és közösségi intézményeket segített újjáépíteni, valamint az egészségügyi ellátást is támogatta gyógyszerekkel és az orvosok munkájának segítésével. A támogatás számára nem csupán anyagi segítséget jelentett, hanem azt az üzenetet is, hogy a háborús helyzetben nincsenek magukra hagyva.

A lelkész hangsúlyozta, hogy a keresztények szíriai jelenléte szerinte az egész társadalom számára fontos: közösségük keresztény értékeket közvetít, és szolgálatukkal a muszlim, kurd, alavita és drúz közösségek felé is fordulnak. Úgy véli, a keresztények helyben maradása a társadalmi egyensúlyt is erősíti, míg elvándorlásuk teret adhat a szélsőségesség terjedésének. Selimian ezért arra kérte a Hungary Helps Ügynökséget, hogy gondolja újra a szíriai keresztények és intézményeik támogatásával kapcsolatos álláspontját, hogy folytathassák szolgálatukat keresztények és nem keresztények, valamint a különböző szíriai etnikai közösségek felé.

Ágoston atya: Magyarország ne lépjen vissza

A nigériai keresztények helyzetéről Esiobu Ágoston atya beszélt, aki a Boko Haram és más szélsőséges csoportok támadásairól számolt be. Elmondása szerint a támadások keresztény templomokat, imaházakat, iskolákat és egészségügyi intézményeket is értek. Embereket, családtagokat, gyermekeket és nőket raboltak el, a keresztények pedig sok esetben választás elé kerültek: elmenekülnek, vagy vállalják a veszélyt. Ágoston atya szerint a nigériai keresztények hosszú időn keresztül hiába fordultak a nemzetközi közösséghez. Megfogalmazása szerint nemcsak Nagy-Britanniától és Európától vártak segítséget, hanem a nagyhatalmaktól és a nemzetközi humanitárius szervezetektől is. A változást szerinte az jelentette, amikor Magyarország a Hungary Helps programon keresztül nemcsak segítséget ajánlott, hanem ki is mondta, hogy keresztényüldözésről van szó.

Ágoston atya külön méltatta Azbej Tristan szerepét. Mint mondta, a magyar delegációk olyan megtámadott területekre is eljutottak, ahol személyesen kérdezték meg az egyházakat és közösségeket arról, mire van szükségük. Szerinte önmagában ennek a kérdésnek a feltevése is sokat jelentett a helyiek számára. A nigériai pap egyúttal világos üzenetet fogalmazott meg a magyar kormány felé is. Azt kérte, hogy Magyarország ne lépjen vissza attól, amit kilenc évvel ezelőtt elkezdett, hanem a kimondott szolidaritást aktív, tevékeny segítségnyújtás kövesse. Ágoston atya szerint ugyanis ha az üldözők azt látják, hogy senki nem törődik az áldozatokkal, még bátrabbá válhatnak. Magyarország azonban az elmúlt években azt üzente a nigériai keresztényeknek, hogy valaki meghallja őket. Ezért arra kérte Magyarországot, hogy folytassa a megkezdett missziót nemcsak Nigériában, hanem a Közel-Keleten is. Azt is hangsúlyozta: a magyar emberek maguk is régóta gyakorolják ezt a fajta szolidaritást. Plébániák, iskolák, családok és közösségek saját adományaikból támogatják a világ különböző részein szenvedőket.

Ágoston atya a Vasárnapnak arról beszélt, hogy a Hungary Helps óriási segítséget és reményt jelentett a nigériai keresztény közösségeknek: templomok, iskolák, egészségügyi intézmények és kutak újjáépítésével támogatta őket, miközben a program azt az üzenetet is közvetítette, hogy nincsenek egyedül.

„Érdekes és egyben fájdalmas, hogy a XXI. században az ottani keresztények ugyanazt tapasztalják meg hitük megélése során, mint az első keresztények: üldöztetést, kirekesztést és bizonytalanságot. Észak-Nigéria több, muszlimok lakta államában a hívek sokszor úgy élik a mindennapjaikat, hogy ma még biztosak lehetnek abban, hogy élnek, de azt már nem tudhatják, mit hoz a holnap. Aki templomba, imaközpontba vagy keresztény közösségi helyre megy, vagy egyszerűen keresztényként él egy településen, annak az élete sok esetben nincs biztonságban. Különösen fájdalmas számukra, ha ennek a helyzetnek nincs megfelelő nemzetközi visszhangja, ha nem nevezik nevén az üldöztetést, és nem vállalnak velük sorsközösséget. Ilyenkor úgy érzik, magukra maradtak. Magyarország mintegy kilenc évvel ezelőtt a Hungary Helps programon keresztül segítséget nyújtott nekik, ami akkor szinte mentőövet jelentett a közösségek számára. Ezért nagy reményük, hogy a magyar államnak ez a szép gesztusa és a segítségnyújtás valamilyen formában a jövőben sem szűnik meg” – fogalmazott a Vasárnap kérdésére.

Elmondása szerint Nigéria egyes északi, muszlim többségű területein a keresztények életveszélyben gyakorolják hitüket, és sokszor egyik napról a másikra sem tudják, biztonságban lesznek-e. Ezért a Hungary Helps folytatását nemcsak remélik, hanem várják is. Az új kormány döntésével kapcsolatban óvatos bizakodását fejezte ki: bízik abban, hogy a Hungary Helps jövőbeli működéséből nem marad ki az üldözött keresztények támogatása, és Magyarország a jövőben is valamilyen formában folytatja ezt a missziót.