Surján László: a közbeszédben kormánykritikus élt kaphat a vármegye kifejezés

Elgondolkodtató írást közölt honlapján a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Surján László a MKDSZ társelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiszteletbeli elnöke rövid, pamflet-hangulatú párbeszédben a vármegye kifejezés eltörlésével illusztrálja, mit gondolhat most a kormánykritikus oldal.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Surján László írását.

– Túl vagyunk az első nagy hőhullámon. Jól sikerült a kovászos uborka, de a sör gyorsan melegszik.

– Hogy viselted a forróságot? A miniszterelnök jól befűtött nektek.

– Mikor legyen kánikula, ha nem nyáron? Egyébként is, itt a lehűlés. A miniszterelnököt pedig nem tudom komolyan venni. Nem is foglalkozom vele, inkább saját hibáinkat nézem, azon lehet javítani.

– És mire jutottál?

– Itt van pl. a vármegye elnevezés. Olvasom, hogy a névcsere sok millióba kerül. Igen ám, de az az újságíró, aki most ezért szidja a kormányt, egy árva szót sem szólt, amikor a megye vármegyére változott. Feltételezem, hogy az sem volt ingyen. Tipikus kettős mérce, ami miatt annyit háborogtunk. Nem kellene alkalmazni. A korrektség megköveteli, hogy megemlítsem, a megye-vármegye váltás 2023. január elsejétől nem volt kötelező. A megye elnevezés az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követően is használható maradt, mindaddig, amíg az áttérés az új megnevezésre a felelős gazdálkodás elvei szerint nem valósítható meg. Ezt a rugalmasságot a Tisza kormány is követhetné. Kérdés, hogy a bosszúvágy erősebb-e, mint a józan ész.

– A jelképes dolgoknak is megvan a maguk jelentősége. Ismerd el, hogy a vármegye finoman szólva is dohos egy kicsit.

– Tudom, felszállott rá a páva. De azért, mert a megyei közigazgatásnak voltak rossz időszakai, nem kellene a hagyományos elnevezést elvetni. Amúgy pedig semmi sürgető nem volt, hogy a történelmi elnevezést ismét alkalmazzuk, de az indok, a múlt iránti tisztelet tisztességes. Most mi a visszaváltás indoka? Csak annyi, hogy le akarnak bontani mindent, ami Orbán Viktorhoz köthető. Ugyan az a butaság ez, mint amikor Ukrajna ledönti a Puskin szobrot, mert orosz volt az istenadta.

– Más bajod nincs a Tisza-kormánnyal?

– Ezer bajom van. A legnagyobb bajom az, hogy egyfajta hatalmi téboly miatt megszűnt a jogbiztonság, s immár nem jogállamban élünk. Elismerem, hogy Orbán is felhasználta a kétharmadot aktuálpolitikai célból. Hiba volt. De az állam alapjait nem kezdte ki. Árulkodó, hogy a Tisza nem vállalja azt, hogy a köztársaság elnöke ne az általa megválasztott személy legyen. Orbán együtt tudott élni Göncz Árpáddal, Sólyom Lászlóval. Demokráciában ez normális. Most viszont más szelek fújnak. Sport nyelven ez egészpályás letámadás. A vármegye szóra visszatérek. Hozhat a Tisza bármilyen törvényt, engem nem akadályozhat meg abban, hogy a vámegye szót használjam, ha nekem az jobban tetszik. Csak a hivatalos ügyekre lehet a kormánynak befolyása. A megyehatárról eltűnik majd a vármegye szó, de a közbeszédben, ha másoknak is így tetszik megmarad, sőt egy kormánykritikus élt is kap.

– Most inkább hallgatok. Be kellene ugyanis ismernem, hogy nem ezt vártam. Nyugalmat szeretnék, s hergelést kapok. Nem ezért szavaztam rájuk. Ha ma kellene szavazni, bajban lennék. Bár megjelenne a KDNP! Ha nem lesz ismét látható párt, kénytelen leszek a Mi Hazánkban gondolkodni.

– Lelked rajta. De csak figyelj. A KDNP már mutatja magát. Most viszont alkonyodik, hűvös a szellő is. Mit szólsz egy Jókai bableveshez?

– Jó-kai – jó kaja, benne vagyok.

Surján László

Vezetőkép: Surján László beszédet mond az Esterházy János mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen a budapesti Szent István-bazilikában 2019. március 9-én. Kép forrása: MTI/Mónus Márton