„Nem lehet elkenni” – Rétvári Bence Lannert Judit kijelentéseiről
A KDNP frakcióvezetője szerint az oktatásról és a pedagógusokról elhangzott korábbi mondatok egyértelműek. Több ügyben is kérdezte a Vasárnap.hu Rétvári Bencét a parlamentben

Megkezdődött a Parlament őszi ülésszaka. A Vasárnap.hu ennek apropóján több aktuális politikai és közéleti kérdésről kérdezte Rétvári Bencét, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőjét.
Az interjúban szóba került többek között a vármegye és a főispán elnevezések megváltoztatása, a megyei közgyűlések megszüntetése, valamint a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, Toroczkai Lászlónak a parlamentből történt kitiltása.
A vármegyék újbóli megyévé, a főispánok pedig kormánymegbízottakká történő átnevezésével kapcsolatban Rétvári Bence azt mondta: szerinte a döntés a történelmi folytonosság megszüntetését jelenti. A frakcióvezető párhuzamot vont a negyvenes évek végével, amikor – megfogalmazása szerint – Rákosiék eltörölték az ezeréves magyar vármegyei és főispáni elnevezéseket.
A megyei közgyűlések megszüntetéséről azt mondta, ezt egyrészről politikai bosszú motiválhatja, másrészről pedig az uniós források területfejlesztésben betöltött szerepével hozta összefüggésbe.
A parlamenti stílusról és Toroczkai László kitiltásáról is kérdeztük a KDNP frakcióvezetőjét. Rétvári Bence szerint helyes, ha a házvezetés megőrzi a Parlament méltóságát, és következménye van az ilyen kijelentéseknek. Ugyanakkor azt mondta, szerinte ugyanezt az elvet Magyar Péter esetében is alkalmazni kellene, amikor ellenzéki politikusokat minősít sértő kifejezésekkel. Rétvári szerint „legyen egyenlő mérce”.
Az interjúban a független közmédia testületének ügye is szóba került. Rétvári Bence szerint az ellenzék által jelölt személyek elutasításánál olyan feltételeket is alkalmaznak, amelyek szerinte nincsenek benne a törvényben. A KDNP frakcióvezetője ezt politikai szelekciónak nevezte, és kifogásolta, hogy Martí Zoltán, a KDNP jelöltje nem kerülhetett be a testületbe.
Az oktatás kérdésére áttérve Lannert Judit korábbi kijelentéseiről kérdeztük. Rétvári Bence szerint Lannert több alkalommal sértő módon beszélt pedagógusokról és iskolaigazgatókról. Azt is kifogásolta, hogy amikor a Parlamentben lehetőség lett volna arra, hogy megmagyarázza korábbi kijelentéseit, nem jelent meg.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter a nevében reagált az ügyre, Rétvári úgy fogalmazott: szerinte általánosságban próbálták elkenni a kérdést. A kisebb létszámú iskolák bezárásával kapcsolatban pedig azt mondta, ez a falusi iskolákat és a városok kis létszámú gimnáziumait is érintené, és pedagógus-elbocsátásokkal járna.
Az államadósság növekedéséről is megkérdeztük a frakcióvezetőt. Az Államadósság Kezelő Központ által közölt adatra hivatkozva azt mondta: a Tisza-kormány idején óránként egymilliárd forinttal nő a magyar államadósság. Rétvári Bence szerint eközben az ígért juttatások nem jelennek meg az embereknél.
A rendőrök béremeléséről szólva azt mondta: az ígéreteket be kell tartani, és a születésnapra adott szolgálatmentes nap nem helyettesíti a béremelést.
Az interjúban az NVVH új vezetőjének kiválasztásáról is kérdeztük. Rétvári Bence szerint a kiválasztási folyamat átláthatóságával kapcsolatban felmerült kifogások azt mutatják, hogy nem volt olyan pontrendszer, amilyet korábban kommunikáltak. Az intézmény működését a frakcióvezető az egykori kormánypárti politikusokkal szembeni jogi eljárásokkal hozta összefüggésbe.
A paksi fenékküszöb miatt Ausztria által indított eljárás kapcsán Rétvári Bence azt mondta: szerinte Magyar Péter nem államférfiként kezelte a kialakult helyzetet, hanem olyan eseményt látott benne, amelyről nagy elérésű videókat lehet készíteni. A frakcióvezető szerint a védekezést szakemberekre kellett volna bízni.
Végül az uniós forrásokról is kérdeztük. Rétvári Bence állítása szerint az interjú napjáig még egyetlen fillér uniós forrás sem érkezett meg. Szerinte ezeknek a forrásoknak a többsége ráadásul gyorsan külföldi vállalatokhoz kerülhet, és azt mondta: az elmúlt hónapokban francia, osztrák és holland cégek jutottak forrásokhoz magyar cégek helyett.





