A Tisza törvénymódosítást tervez az azonos nemű párok külföldön kötött házasságának ügyében
„A kormány őszi törvényalkotási programjában szerepel egy olyan törvénymódosítás, amelynek célja, hogy a külföldön megkötött, azonos neműek közötti »házasságokat« Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként ismerjék el” – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke.
A kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja szerint, amelyet hivatalosan Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter küldött meg Forsthoffer Ágnesnek, az Országgyűlés elnökének, szerepel egy olyan törvényjavaslat, amely célja az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság Magyarországon bejegyzett élettársi közösségként való elismerése.
A Törvényjavaslat a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról című szabályozás célja szóról szóra idézve a következő:
„Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény II. cikkét és VI. cikk (1) bekezdését sértő, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem tette lehetővé az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság Magyarországon bejegyzett élettársi közösségként való elismerését. Határidő: 2025. október 31.”
„Ezzel a törvénymódosítással az a baj, hogy a magyar állam elismer egy olyan, külföldön létrejött intézményt, és joghatást kapcsol hozzá, amely a saját joga szerint nem létezik. Az Alaptörvény következetesen elismeri azt, amit a természet tanít: a házasság egy férfi és egy nő életközössége. Sőt, azt is leszögezi, hogy Magyarország védi ezt az intézményt!”
– írta fentebb már idézett posztjában Giró-Szász Áron.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy „a házasság egy férfi és egy nő akarati, érzelmi és testi egysége, amely természeténél fogva a gyermeknemzésre és a családi életre irányul, ezért tartós és kizárólagos elköteleződést kíván”.
Az Axioma Központ elnöke szerint a „helyes megoldás az lenne, ha Magyarország nem akadályozná meg, hogy azok, akik külföldön egymással házasságot kötöttek, itthon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek”.
Ugyanakkor hozzátette: „ez nem ugyanaz, mint automatikusan bejegyzett élettársi kapcsolatként elismerni egy olyan, külföldön létrejött intézményt, amely a magyar jog szerint nem létezik, sőt fogalmilag lehetetlen”. 
Nádor Koppány Zsombor, a Szent István Intézet kutatási igazgatója csütörtöki Facebook-bejegyzésében szintén rámutatott, hogy „az őszi törvényalkotási csomag részeként a Tisza tárgyalni kívánja azt a kérdést, hogy alkotmányellenes, jogellenes-e az az eddigi magyar gyakorlat, ami az azonos nemű párok külföldön megkötött házasságát nem ismeri el bejegyzett élettársi közösségként”.
Magyarázata szerint „a bejegyzett élettársi kapcsolat egy hivatalos, anyakönyvvezető előtt kötött jogi párkapcsolati forma. Magyarországon ezt a státuszt kizárólag két, nagykorú, azonos nemű személy hozhatja létre. Joghatásait tekintve szinte teljesen megegyezik a házassággal”, azonban az így élettársi kapcsolatra lépett felek „nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket”.
„Mivel több kérdéskörben láttuk azt, hogy a Tisza előbb résnyire nyitja, majd kitárja az ajtót, fel kell tenni a kérdést, hogy tervezik-e a gyermekek örökbefogadásának engedélyezését azonos nemű párok számára?”
– vetette fel a Szent István Intézet kutatási igazgatója.
Vezetőkép: Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke. Forrás: Facebook/Giró-Szász Áron
