Világháborús bombák és aknák kerülhetnek felszínre az erdőtüzek nyomán

Az idén nyáron Európa-szerte pusztító erdőtüzek újabb potenciális veszélyforrást hoztak felszínre; a felperzselt tájon rozsdás első és második világháborús bombák és aknák rejtőzhetnek, amelyek a hő hatására felrobbanhatnak – figyelmeztettek tudományos kutatók.

Robbanásokról számoltak be Franciaországban, Belgiumban és Németországban, valamint Hollandiában is, ahol bombaszakértő csapatot küldtek Limburg tartományba egy lángoktól ölelt erdőbe, mivel 1944-ben heves harcok zajlottak a közelében.

A klímaváltozás miatt felerősödött erdőtüzek és robbanások azt jelzik, hogy fogytán a a kontinens „klímaszerencséje” – mondta el Sarah Njeri, a londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának (SOAS) béke- és konfliktuskutatója. Míg a stabil hőmérséklet és a kiszámítható csapadékmennyiség korábban biztosította, hogy a legtöbb eltemetett fegyver nyugalmi állapotban maradjon,

a klímaváltozás miatt most újra felszínre kerülnek és újra aktiválódhatnak. A tüzek meggyújthatják a régi lőszereket, és elégetik az őket rejtő bozótot

– magyarázta.

Az idei januári heves esőzések miatt dúsabbá vált a növényzet, amely a nyári hőségben gyúlékony anyagként táplálta a tűzvészeket.

A kiugróan magas hőmérséklet a szárazsággal, az alacsony páratartalommal és az erős széllel együtt ideális környezetet teremtett a tűz terjedéséhez, a World Weather Attribution csoport júliusban publikált tanulmánya szerint.

A kiterjedt erdőtüzek számos olyan területet is elértek, amelyekről régóta tudták, hogy fel nem robbant lőszereket rejtenek.

A Franciaország délnyugati részén fekvő Bordeaux környékén tomboló hatalmas erdőtűz is elért egy olyan területet, amelyről sejtették, hogy feltehetően második világháborús lőszerek maradhattak ott.

Belgium keleti részén, Liege tartományban egy erdőtűz környékéről robbanásokról számoltak be. Hervé Jamar, a tartomány kormányzója arról számolt be, hogy a mentőszolgálatok felkészültek a tűz által érintett területen eltemetett lőszerek kezelésére.

Bernard Collard, a belga-német határ közelében található Truschbaum Múzeumot vezető helyi történész elmondása szerint a második világháború alatt csapdákat, bombákat és aknákat telepítettek a tartomány sűrű tőzegláp-erdőjében, az úgynevezett Hohes Venn régióban. A Németország kapitulációját követő első négy évben a lőszerek hat ember halálát okozták – fűzte hozzá.

A német határ mentén húzódó Hohes Venn-i tűz azon a környéken izzik, ahol a nácik a szövetséges csapatokkal vívták az ardenneki csatát.

A tűz az Elsenborn-hegygerinc mentén és a Hurtgen-erdőben egykor lezajlott ütközetek térségéhez is közel jutott, ahol mintegy 33 ezer amerikai és 28 ezer német katona halt meg.

Belgium robbanószer-hatástalanító és -megsemmisítő szolgálata országszerte évente több mint 3 ezer bejelentésre reagál, és 200-250 tonna, a két világháborúból megmaradt lőszert semmisít meg.

Az erre felhatalmazott Collard fémdetektorral vizsgálja a korábbi csatamezőket, amelyeken ma már erdők, legelők és mezőgazdasági területek vannak. Kutatásai során aknavetőgránátokat, géppuskákat, sisakokat, cigarettatárcákat is talált már.

„Az ember sohasem tudhatja, mire bukkan, és ezt nem szabad félvállról venni”

– mondta Collard, aki gyakran dolgozik együtt a belga tűzszerész osztaggal.

Jonas Tepe, a határ túloldalán, Németországban fekvő Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szóvivője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fel nem robbant lőszerek a bozóttüzek közelében fokozott veszélyt jelentenek, mivel a hő hatására a robbanóanyagok aktiválódhatnak.

A háborús múlt maradványai a szárazság révén is feltárulnak: a folyók és tavak vízszintjének csökkenésével szintén napvilágra kerültek régi fegyverek.

Szlovákiában a Duna vízszintjének csökkenése miatt két tengeri akna került elő, amelyeket ellenőrzött robbantással semlegesítettek.

A magyar hatóságok pedig júliusban lezárták a budapesti Margit-hidat, miután a visszahúzódó vízben, a híd lábánál egy második világháborús bomba bukkant fel.

A Rajna kiszáradása miatt a német hatóságok is találtak egy második világháborús bombát.

A klímaváltozás miatt a háború öröksége egyre inkább felüti a fejét – mondta Christina Greene, az Arizonai Egyetem kutatója, aki egy Njeri-vel együtt írt cikkben számolt be az európai erdőtüzekről és a fel nem robbant lőszerek jelentette kockázatról.

„A háborúk és konfliktusok örökségének olyan újbóli megjelenéséről van szó, amellyel bizonyos helyeken már régóta nem kellett szembesülnünk”

– fogalmazott a szakember.

Vezetőkép: A fővárosi Koltai Jenő Sportcentrumnál talált második világháborús robbanótestek egyike 2019. április 10-én. Fotó: MTI/Lakatos Péter