Németh Zsolt Tusványos jövőjéről üzent Magyar Péternek (VIDEÓ)

A magyar nemzetpolitika jövőjéről, a külhoni magyar közösségek helyzetéről és Tusványos szerepéről is beszélt Németh Zsolt a Vasárnap.hu-nak adott helyszíni interjújában.

A Fidesz országgyűlési képviselője, Tusványos egyik alapítója szerint a 35 éves rendezvény pártpolitikai határokon túlmutató fórum, amelynek értéke éppen abban rejlik, hogy teret ad a közéleti vitáknak és a nemzetpolitikai párbeszédnek.

„A Tisza vezetője avaly azt mondta, idén már nem lesz Tusványos. Lett.”

A nemzetpolitikai kerekasztalt követően arról kérdeztük Németh Zsoltot, hogyan látja a külhoni magyarság helyzetét, és miként lehetne a nemzetpolitikai ügyeket a pártpolitikai küzdelmek fölé emelni. A beszélgetésben szóba került az is, hogy Magyar Péter kormányfő, a Tisza vezetője korábban Tusványos megszűnését vetítette előre. Németh Zsolt erre határozottan reagált.

„Tavaly azt mondta a Tisza vezetője, hogy idén már nem lesz Tusványos. Lett. Most azt mondják, hogy jövőre már nem lesz, jövőre is lesz. Ez a rendezvény, ez pártpolitika felett áll. Tusványos, mint ahogy a magyar nemzetpolitika nem lehet ellenzékben” – fogalmazott a politikus.

Németh Zsolt szerint a valódi kérdés nem az, hogy egy adott politikai erő mit gondol Tusványosról, hanem az, hogy a magyar nemzetpolitika megmarad-e „folyamatos és kiszámítható” szakpolitikai területnek.

Úgy látja, erre most megvan az esély, hiszen a magyar Országgyűlésben több olyan politikai erő is jelen van, amely jobboldaliként határozza meg magát. A Fidesz képviselője szerint ezért most azt kell látni, hogy ezek a pártok ezt valóban komolyan gondolják-e, és számíthat-e a magyar nemzetpolitika egyfajta folytonosságra.

Párbeszédet sürget, de a hangnemen változtatna

Németh Zsolt hangsúlyozta: nyitottak arra, hogy párbeszédet folytassanak azokkal, akik jobbító szándékkal szeretnének változtatni a nemzetpolitika egyes területein. Mint mondta, neki is vannak javaslatai arra, hogy mit lehetne még jobban csinálni.

Ugyanakkor szerinte alapvetően változtatni kell azon a politikai hangnemen, amely a magyar nemzetpolitikát valamiféle „tatárjárásként” állítja be, Tusványost pedig „fideszes dzsemboriként” írja le. Hasonlóan elfogadhatatlannak tartja, ha a határon túli magyar pártokat a Fidesz ügynökeinek minősítik.

A politikus szerint a magyarországi pártpolitikai konfliktusokat nem szabad kiterjeszteni a külhoni magyar közösségekre. Különösen fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar szervezetek és közösségek ne váljanak a magyar belpolitikai küzdelmek eszközévé.

„Nem lehet megítélésem szerint Tisza szigeteket a határon túli politikai szervezetek ellenében a külhoni magyar területeken létrehozni” – fogalmazott.

Németh Zsolt szerint egy ilyen politikai beavatkozás éppen azt a folytonosságot veszélyeztetheti, amelynek a magyar nemzetpolitikát jellemeznie kellene.

Tusványos 35 éve túlmutat a pártpolitikán

A képviselő szerint Tusványos története önmagában is azt bizonyítja, hogy a rendezvény nem szűkíthető le egyetlen párt politikai eseményére. A szabadegyetem 1990-ben indult, és az elmúlt évtizedekben a magyarországi, valamint a külhoni magyar közélet egyik meghatározó találkozóhelyévé vált. Németh Zsolt szerint éppen ezért a rendezvénynek a jövőben is meg kell őriznie azt a szerepét, amely túlmutat az aktuális pártpolitikai erőviszonyokon. A nemzetpolitika esetében pedig még fontosabbnak tartja ugyanezt a folytonosságot.

Az interjúban megfogalmazott gondolatokat Németh Zsolt néhány héttel később, az Országgyűlés augusztus 11-i rendkívüli ülésén is részletesebben kifejtette. Felszólalásának középpontjában szintén az állt, hogy a nemzetpolitikai kérdéseket ki kellene vonni a pártpolitikai csatározásokból. A parlamentben arról beszélt: Tusványos nem egy Orbán Viktor és a Tisza vezetője közötti politikai összecsapás helyszíne, hanem egy több évtizedes nemzetpolitikai és közéleti műhely. Felidézte, hogy az idei rendezvényen mintegy ezer előadó és hatvanezer résztvevő volt jelen, a külhoni magyar pártok vezetői pedig kivétel nélkül részt vettek a programokon. Szerinte ez is azt mutatja, hogy Tusványos szerepe jóval szélesebb annál, mint hogy egyetlen párt rendezvényeként határozzák meg.

A felszólalásban Németh Zsolt a magyar nemzetfelfogás kérdésében is új helyzetet látott. Úgy fogalmazott, hogy a posztkommunista politikai erők parlamentből való kiesése lehetőséget teremthet egy szélesebb nemzeti konszenzus kialakítására. Szerinte érdemes lenne elérni, hogy a nemzethez tartozás kérdésében is legyen olyan közös alap, amelyet a politikai oldalakon átívelően elfogadnak.

A külhoni magyar közösségek és a magyarországi politika viszonyát illetően az Antall Józsefhez kötött „semmit róluk nélkülük” elvet emelte ki. Ennek alapján olyan együttműködési modellt tartana kívánatosnak, amelyben a külhoni magyar közösségek és politikai szervezetek maguk is alakítói a róluk szóló döntéseknek. Példaként a Magyar Állandó Értekezletet említette, amelyben a külhoni magyar politikai szereplők is részt vesznek.

Németh Zsolt szerint ezzel szorosan összefügg a politikai be nem avatkozás követelménye. Felszólalásában a magyarországi pártpolitikai verseny határon túli kiterjesztését bírálta, és úgy fogalmazott: „Tiszasziget Erdélyben, a Tisza-tábor nem járható út”. A külhoni magyar közösségek szerinte nem válhatnak a magyarországi politikai versengés új terepévé.

A politikai kommunikáció hangnemét illetően még élesebben fogalmazott, mint a Tusványoson lapunknak adott interjúban. Azt mondta, a kölcsönös tiszteletre épülő beszédnek kellene érvényesülnie, „nem fenyegetni, nem maffiózni, nem Fidesz-ügynöközni, nem tatárjárásozni”. Felszólalásában arra is figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai eredményeit, köztük a határon túli magyarok állampolgárságát, a szavazati jogot, az oktatási támogatásokat, az egyetemek támogatását, valamint az etnikai alapon szerveződő legitim magyar pártok és a nemzetpolitikai egyeztető fórumok rendszerét.

Két konkrét javaslatot is megfogalmazott. Az egyik szerint érdemes lenne a magyar költségvetésben rögzíteni azt az arányt, amelyet a határon túli magyar közösségek támogatására fordítanak. A másik egy korábban megszüntetett magyarságkutató intézmény újraalapítása volt. Németh Zsolt szerint egy ilyen kutatóműhely tudományosan megalapozottabb döntéseket segíthetne a nemzetpolitika területén.

A képviselő végül egyértelműen kijelentette: Tusványost nem tartja megfelelő helyszínnek egy „régi és új miniszterelnök” közötti politikai összecsapásra. A rendezvény szerinte továbbra is a nemzet- és külpolitikai párbeszéd fóruma kell hogy legyen. Felszólalását azzal zárta, hogy a nemzetpolitikát ki kell vonni a pártpolitikai csatározásokból – és hangsúlyozta, hogy ennek megvalósítása szerinte nem a Fideszen fog múlni.

Magyar Péter kormányfő rövid parlamenti válaszában Németh Zsolt felszólalásának egyes állításait vitatta. A Tisza vezetője felidézte, hogy a képviselő a Tusványoson Orbán Viktor és Tőkés László mellett állva kérdéseket olvasott fel, köztük egy, a „poloskákról” szóló, a kormányoldalt bíráló kérdést. Magyar Péter szerint ez nincs összhangban azzal, hogy Németh Zsolt most a nemzet egységéről, a kirekesztés elutasításáról és a nemzetpolitika pártpolitikai csatározásoktól való távol tartásáról beszél.

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor korábban maga is „lepoloskázott” magyarokat, civileket, bírókat és művészeket, majd azt vetette Németh Zsolt szemére, hogy ő is hasonló módon járt el a tusványosi kérdés felolvasásával. „És akkor most idejön a nemzet templomába, és elkezd a nemzet egységéről beszélni” – mondta a Tisza vezetője. A válasz végén Magyar Péter Tusványos közpénzből történő támogatását is szóba hozta. Azt mondta, ha a rendezvényt a jövőben is meg szeretnék tartani, „jövőre ezt a saját pénzükből megrendezhetik”.