Hatáskör hiányára hivatkozva döntött az Alkotmánybíróság, nem nyúlnak az alaptörvény módosításaihoz
Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény-módosítások elleni Fidesz-KDNP-s beadványokat hétfői ülésén. Az Ab mindhárom esetben elsősorban hatáskör hiányára hivatkozott.
A Fidesz-KDNP az alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes passzusait támadta meg utólagos normakontroll-eljárás keretében. Az ellenzéki pártszövetség megsemmisítését kérte annak a passzusnak, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
Kezdeményezték a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlátot bevezető módosítás megsemmisítését is, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő.
Az ellenzéki pártszövetség megtámadta az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.
Fidesz: az Ab határozata további lépés az önkény felé
Az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat a „lefejezett és megfélemlített” Alkotmánybíróság mai határozata – reagált a Fidesz országgyűlési frakciója arra, hogy az Ab elutasította a Fidesz és a KDNP közös, a 16. és a 17. alaptörvény-módosítás megsemmisítésére irányuló beadványait.
Az ellenzéki párt a „Tégláról téglára épül az önkény” című közleményében azt írta:
ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor ma Magyarországon a Tisza-többség bárkivel bármit megtehet.
A Fidesz folytatja az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállást, és annak minden eszközével élni fog parlamenten belül és kívül – fogalmaztak.
Az Alkotmánybíróság már augusztus 14-én bejelentette, hogy visszautasította a Fidesz és a KDNP beadványát, amelyben a párt az alaptörvény 16. módosításának a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos cikkének megsemmisítését kérte.
Vezetőkép forrása: Országos Bírói Tanács
