Trump adminisztráció: a szülői jogokra is vonatkozik a vallásszabadság

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma hivatalos állásfoglalást adott ki a múlt héten, amelyben arra utasítja a végrehajtó szerveket, hogy terjesszék ki a vallásszabadság védelmét a szülői jogokra és a vallási autonómia területére is, ezzel szélesebb körben védve a szabad vallásgyakorlást.

„A vallásszabadság szövetségi törvényi védelme” című útmutató az első, ilyen jellegű, 2017-ben kiadott irat felülvizsgálata. Az új irányelvek az elmúlt kilenc év jelentős amerikai Legfelsőbb Bírósági ítéleteit tükrözik, és meghatározzák az egyházi autonómia doktrínájával, a semlegességgel és a szülői jogokkal kapcsolatos politikát.

„A vallásszabadság nem csupán a személyes vallási meggyőződéshez vagy akár egy adott helyen való vallásgyakorláshoz való jogot jelent”

– olvasható a feljegyzésben. „Magában foglalja a vallásgyakorlást is, ahogyan az az ember mindennapi életében megnyilvánul. Egyes ritka eseteket kivéve senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy válasszon a hite szerinti élet és a törvények betartása között.”

A szövegben szereplő Legfelsőbb Bírósági ítéletek között szerepel a Mahmoud kontra Taylor ügy, amelyben megerősítették a szülők jogát, hogy vallási okokból kivehessék gyermekeiket az LMBT-témájú oktatásból. További példaként szerepel a Carson kontra Makin ügy, amelyben egy maine-i tandíjprogram nem zárhatta ki az egyházi iskolákat a kedvezményezettek köréből. Aztán a Kennedy kontra Bremerton Tankerület ügy, amelyben egy középiskolai futballedzőt jogellenesen bocsátottak el a pályán tartott csendes imák miatt; valamint az Guadalupei Miasszonyunk Iskola kontra Morrissey-Berru ügy, amelyben szintén az egyházi iskola mellé állt a bíróság abban, hogy a felvételi döntéseket kormányzati beavatkozás nélkül kell meghozni.

Az útmutató 21 alapelvet fogalmazott meg a vallásszabadság védelmében a kormányzat számára, amelyek közül három fő pontot érdemes kiemelni:

Szülői jogok

A feljegyzés kimondja, hogy „a szülőknek joguk van irányítani gyermekeik nevelését és oktatását”, ami „nem csupán vallásoktatási jog az otthon keretein belül, de magában foglalja a szülők által gyermekeik érdekében az otthonon kívül hozott döntéseket is”.

Az iránymutatás szerint a kormány nem jogosult:

• beavatkozni a szülők azon jogába, hogy irányítsák gyermekeik vallási nevelését.
• A közjóléti juttatásokhoz és oktatási lehetőségekhez való hozzáférést „a szülők vallásszabadságukról való lemondásának hajlandóságához” kötni.

Vallási autonómia védelme

„A kormány nem avatkozhat bele vallási szervezet autonómiájába” – olvasható az irányelvek között. Az iránymutatás szerint:

• A szövetségi ügynökségek nem avatkozhatnak bele egy vallási szervezet tantételekkel, vezetéssel, lelkészi képesítésekkel, tagsággal vagy belső fegyelemmel kapcsolatos döntéseibe.
• Az olyan munkaadók, mint az egyházak, lelkészek, felekezeti iskolák és más vallási szervezetek, felvehetnek és megtarthatnak olyan alkalmazottakat, akiknek a meggyőződése és magatartása összhangban van vallási küldetésükkel és értékeikkel.
• A vallási intézményeknek nem kell „megváltoztatniuk” jellegüket, küldetésüket, gyakorlataikat vagy hiedelmeiket ahhoz, hogy részt vehessenek a kormányzati programokban.

Semlegesség a vallással szemben

A feljegyzés arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy maradjanak semlegesek a vallással szemben, és ne használják fel a törvényeket, rendeleteket, finanszírozási döntéseket vagy egyéb végrehajtási intézkedéseket „a vallási megkülönböztetés eszközeként”.

A szövetségi ügynökségeknek tilos:

• Vallási tevékenység kedvezőtlen elbírálása vagy semleges törvények betartatása céljából azok kirekesztése, miközben hasonló világi tevékenységet engedélyez.
• Vallási szervezetek kizárása támogatásokból, szerződésekből, segélyprogramokból vagy közjóléti juttatásokból kizárólag azért, mert vallási jellegűek.

Az írás utasítást is tartalmaz a szövetségi ügynökségek felé, hogy a vallásgyakorlásra vonatkozó szabályozásokat és irányelveket gondolják végig, és szükség esetén alkalmazkodjanak az új irányelvekhez.

A Liberty Counsel evangélikus jogvédő szervezet alapítója és elnöke, Mat Staver úgy reagált a döntésre, hogy az Igazságügyi Minisztérium frissített, vallásszabadságra vonatkozó iránymutatása bizonyítja, hogy

„a vallásszabadság nem a kormány által biztosított jog, hanem egy olyan jog, amelyet a kormánynak kell védenie.”

Szavai szerint a kormánynak a vallásszabadság, a szülői jogok és a vallási autonómia pajzsaként kell állnia, és soha nem lehet olyan fegyver, amely célba veszi, bünteti vagy elhallgattatja a hívőket.

„A vallásos embereket, szülőket és szervezeteket soha nem szabad arra kényszeríteni, hogy válasszanak a meggyőződésük és a közéletben való teljes részvételük között”

– fogalmazott.

Vezetőkép: Donald Trump amerikai elnök kabinetülést tart a washingtoni Fehér Házban 2026. március 26-án. Kép forrása: MTI