A migránscsempészet már nemzetközi szervezett bűnözői üzletág – a Frontex megreformálására készül az EU
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megreformálására készül az EU – írja a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében. Az intézkedések elsősorban az ügynökség hatáskörének bővítésére fókuszálnának: céljuk, hogy az EU hatékonyabban tudja végrehajtani a kitoloncolásokat és működtetni az új migrációs rendszert. Mindeközben az Európai Bizottság szankciókat javasolt az embercsempészek ellen.
Bő egy hónappal ezelőtt megkezdődött az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának végrehajtása, amely továbbra is számos gyakorlati és jogi problémát vet fel. Ezek orvoslására az Európai Bizottság most új javaslatokkal állt elő, melyek keretében bővítenék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hatásköreit – írja a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében.
Mint rámutatnak, az ügynökség jelenleg főként logisztikai segítséget nyújt a tagállamoknak – charterjáratokat szervez, biztosítja a kísérő személyzetet, támogatja a dokumentálásokat, azonban a reform nyomán feladatköre kiszélesedne, egyebek mellett részt venne a kitoloncolások előkészítésében, koordinálná a tagállamok közös visszatérési műveleteit, és nagyobb szerepet kapna az önkéntes hazatérési programok szervezésében is.
Azt is közölték: így a Frontex tevékenysége már nem korlátozódna az EU területére, amely a jövőben harmadik országokban is telepíthetne személyzetet, együttműködhetne az adott ország hatóságaival, segítséget nyújthatna a migránsok azonosításában és úti okmányaik beszerzésében, valamint részt vehetne a visszatérések végrehajtásában is. Mindehhez továbbra is szükség lenne az EU és az adott harmadik ország közötti megállapodásokra.
A migrációs és menekültügyi paktum javaslatai közül a legnagyobb vita a visszatérési központokat (return hubok) övezte, a Frontex hatáskörbővítésével azonban számos felmerült problémát orvosolna az EU – véli a Migrációkutató Intézet.
Az ügynökség feladata lehetne a szállítás megszervezése, a központokba irányuló műveletek koordinálása, a visszaküldési folyamat nyomon követése, valamint később a végleges hazatérés megszervezése. Jelenleg a Frontex elsősorban az EU-ból szervez visszatoloncolásokat, azonban a jövőben akár egy nem uniós országból egy másik nem uniós országba történő visszaküldésekben is részt vehetne. Az Európai Bizottság a javaslatok bemutatása során hangsúlyozta, hogy a felsorolt intézkedésekkel csökkenne a Frontex függősége a tagállamoktól. Ennek érdekében tovább bővülne az állandó 10 000 fős állomány, több felszerelést és járművet használhatna az ügynökség, valamint önállóbban szervezhetne műveleteket.
Arról is írnak az elemzésben, hogy emellett az Európai Bizottság és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője új szankciós rendszert javasolt a migránscsempészet és a szervezett bűnözés ellen. A javaslat alapján az EU a következő intézkedéseket alkalmazhatná: vagyonbefagyasztás az EU területén található pénzügyi eszközökre; utazási tilalom, amely megakadályozná az érintettek belépését az EU-ba; pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma, vagyis uniós személyek és vállalatok nem finanszírozhatnák a szankcionált szereplőket; szükség esetén jogi személyek, vállalkozások vagy szervezetek is felkerülhetnének a szankciós listára.
A hagyományos embercsempész-bandákon túl a szankciók azokkal szemben is alkalmazhatók lennének, akik például migránscsempész-hálózatokat szerveznek vagy finanszíroznak, támogatják a munkájukat szállítóeszközök biztosításával vagy hamis okmányok előállításával – írja a Migrációkutató Intézet, hozzátéve, hogy a Bizottság azzal indokolta az új rendszer bevezetését, hogy a migránscsempészet mára nemzetközi szervezett bűnözői üzletággá vált.
Vezetőkép: Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek csónakjukon a spanyol tengeri mentőszolgálat hajójának kíséretében a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2025. november 16-án. Fotó: MTI
